Stagnált az első félévben a fogyasztás
Az élelmiszerárak ugyanebben az időszakban közel 6 százalékkal emelkedtek, így a piac értékben mért stabilitása a megvásárolt mennyiség csökkenését jelenti - fűzte hozzá a piackutató intézet. A vásárlói viselkedés további racionalizálása számos területen érzékelhető: a sajátmárkás termékek vásárlásai például emelkedő arányt mutatnak, míg kényelmi termékeket és élvezeti cikkeket kevesebben vásároltak az idén az első félévben, mint egy évvel korábban. Megfigyelhető az is, hogy a benzinárak emelkedése jellemzően a városszélen épült, leginkább autóval megközelíthető hipermarketek forgalmának alakulását érintette, és általában is csökkent az autóval végrehajtott bevásárlások aránya.
A bolttípusok közül egyedül a diszkontok tudták némileg növelni részesedésüket a teljes forgalomból, de jelentős változás nem történt az egyes csatornák piaci részesedéseiben. Vásárlói bázisát egyik kereskedelmi csatorna sem tudta bővíteni. A forgalmat így a vásárlási intenzitás, azaz az adott bolttípus egy vásárlójára jutó átlagos napi fogyasztási cikk költése, és ezen belül is a nagyobb kosárérték hajtja - állapítja meg a felmérés. A GfK adatai szerint az egy háztartásra eső boltlátogatások száma 140-re csökkent az idén az első félévben a 2011. első félévi 146-ról, azaz 4,2 százalékkal csökkent a vásárlási gyakoriság. Az átlagos vásárlásonkénti költés egy év alatt 4,3 százalékkal nőtt, 2.284 forintról 2.383 forintra.
