Súlyos hiba volt összemosni Huszeint bin Ladennel
A The Sunday Telegraph című, tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap az iraki háború kitörésének közelgő tizedik évfordulója alkalmából átfogó összeállítást közölt, megszólaltatva az események kulcsszereplőit. A lapnak írt cikkében Sir Christopher Meyer, Nagy-Britannia akkori washingtoni nagykövete annak a véleményének ad hangot, hogy mivel Tony Blair "kritikátlanul támogatta" az Irakkal szembeni amerikai politikát, lehetetlenné vált az amerikai döntéshozatal kedvező irányú brit befolyásolása.
Sir Christopher szerint az egykori munkáspárti brit miniszterelnök "feketén-fehéren", az amerikai keresztény jobboldalnál is vallásosabb hevülettel szemlélte a világot, és ennek eredményeként járult hozzá Nagy-Britannia - a brit külügyminisztérium és a washingtoni nagykövetség ismételt figyelmeztetései ellenére - az iraki háború előtt és után elkövetett hibákhoz. A diplomata szerint a legsúlyosabb hiba az volt, hogy Washingtonban és Londonban úgy tekintettek Szaddám Huszeinre és Oszama bin Ladenre, mintha a volt iraki elnök és az al-Kaida két éve megölt vezére "egyazon anyagból lett volna gyúrva".
Huszeinnek valójában semmi köze nem volt az al-Kaidához, és ha lettek volna is tömegpusztító fegyverei, azokat soha nem adta volna át az Oszama bin Laden vezette terrorhálózatnak - írta Meyer. A volt nagykövet szerint a világ jobb hely Szaddám Huszein nélkül, ám Irak továbbra sem "a demokrácia paradicsoma", a 2003-as iraki invázió stratégiai haszonélvezője pedig Irán lett, amely kiterjesztette befolyását Irakra. Sir Mike Jackson tábornok, aki az iraki háború idején a brit vezérkari főnök volt, a The Sunday Telegraph vasárnapi összeállításában azt írta, hogy a háború előtt "politikai idegesség" uralta a brit kormányt, amely el akarta kerülni azt a látszatot, hogy az iraki háború elkerülhetetlen.
Sir Mike szerint "kissé későn" született meg a brit politikai döntés arról, hogy Nagy-Britannia katonai erővel részt vesz az iraki invázióban, és ez óhatatlanul lerövidítette a fegyveres erők felkészülési idejét. A tábornok szerint a washingtoni neokonzervatívok nem számoltak azzal, hogy a katonai győzelem után milyen bonyolult feladat lesz az iraki nemzetépítés, így nem látták előre, hogy Szaddám Huszein eltávolítása után politikai űr keletkezik Irakban. Ezt a hibát tetézte az iraki biztonsági erők feloszlatásáról hozott döntés - írta a volt brit vezérkari főnök.
