Összerogyhat az orosz gazdaság
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai közölték: becsléseik szerint az idén eddig nettó 45-50 milliárd dollár tőke távozhatott az orosz gazdaságból; ez meghaladja az első negyedévi nominális hazai össztermék (GDP) 10 százalékát.
A GS elemzői hangsúlyozzák, hogy az idei eddigi tőkekivonás általuk becsült nettó értéke 60 százalékkal több a tavalyi első negyedévben mért tőkekiáramlásnál, „pedig az sem volt kevés”. A ház 3 százalékról 1 százalékra rontotta az orosz gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését, azzal a véleményével indokolva a felülvizsgálatot, hogy a gyorsuló tőkekivonás miatt már az idei első negyedévben is valószínűleg jóval elmarad a nemzetgazdasági szintű beruházási érték a korábban várttól.
A Goldman Sachs londoni elemzői közölték: számítási modelljük azt mutatja, hogy az első negyedév egészére 60 milliárd dollárnyi nettó tőkekivonást feltételezve hatalmas mértékben, csaknem 20 százalékkal zuhanhat éves összevetésben a tőkefelhalmozás az orosz gazdaságban.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének vezető közgazdásza csütörtöki elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy Oroszországnak az olajárak lenyomásával lehet „igazán nagy ütést bevinni”. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok máris fokozza az erre irányuló nyomást, tekintettel arra, hogy a héten - hosszú évek óta először - saját stratégiai tartalékaiból bocsátott olajat a piacra.
A Standard Bank elemzője a potenciális hatás illusztrálására kimutatta, hogy tizenkét évvel ezelőtt 22 dolláros hordónkénti világpiaci olajárra volt szükség az orosz szövetségi költségvetés egyensúlyban tartásához, ma viszont ez az árküszöb közelebb van a 110 dollárhoz.
Az orosz tőzsde (RTS) indexének alakulása (1 év)
Timothy Ash szerint ha ebben a helyzetben a nyersolaj hordónkénti árfolyama 80 dollárra, vagy ez alá zuhan, az mély recesszióba sodorná az orosz gazdaságot, az orosz államháztartási és folyómérleg-egyenleg jelentős deficitbe fordulna, és még tovább gyorsulna a tőkemenekítés, ami markánsan apasztaná a devizatartalékot és erőteljes nyomást gyakorolna a rubelre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerei az elmúlt 13-14 évben mindenekelőtt a magas olaj- és nyersanyagárakkal voltak összefüggésben; Putyin ebben a tekintetben szerencsés volt - hangsúlyozza a Standard Bank vezető szakértője. Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza csütörtöki helyzetértékelésében a nyugati szankciók közvetett, illetve potenciális belpolitikai hatásait emelte ki.
Shearing szerint az orosz államháztartás és a magánszektor együttes külső finanszírozási igénye a következő egy évben 150 milliárd dollár, amit könnyedén fedezne a 490 milliárd dolláros devizatartalék. Keményebb nyugati szankciók esetén azonban az orosz kormánynak e tartalékból esetleg a nemzetközi tőkepiacokról kizárt orosz bankoknak és vállalatoknak is pénzügyi segélyt kellene nyújtania.
Az orosz gazdaság mindazonáltal a szankciók közvetett hatásait szenvedné meg leginkább. A befektetői bizalom máris ingatag, a tőkemenekítés hetek óta gyorsul, gyengítve a rubelt, ami kamatemelésre kényszerítette az orosz jegybankot. Ezeket a feszültségeket tovább erősítheti a szankciókhoz fűződő puszta piaci félelem, még nagyobb nyomást gyakorolva az orosz gazdaságra, amely már az ukrajnai válság eszkalációja előtt is bajban volt - hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni elemzője.
Shearing szerint mindemellett politikai vonulata is van az esetleges szankcióknak. „Nem jelentéktelen” ugyanis annak a lehetősége, hogy az orosz kormány vezető tisztviselői ellen foganatosítandó beutazási tilalmak és külföldön tárolt vagyonuk befagyasztása megbontja Putyin közvetlen bizalmasainak eddig szorosra zárt körét, és ezzel végső soron politikai instabilitáshoz vezethet Oroszországban. (MTI)
