Szakadatlanul folyik a munka a Karolina-külfejtés területén
Idén márciusban lesz két éve annak, hogy megkezdődtek a tájrendezési munkálatok a pécsi Karolina-külfejtés területén. Az egykori külszíni szénbányában 1968-tól kezdve több mint három évtizeden keresztül folyt a kitermelés, egészen 2004-ig, amikor a pécsi erőmű működését biomassza-felhasználásra állították át.
A mintegy 400 focipályányi nagyságú régi bányaterületen a tájrendezési munkálatok 2018 márciusában kezdődtek el a Pannon Hőerőmű Zrt. irányításával a tájseb eltüntetése céljával.
Ennek során a 80 méter mély bányatölcsér feltöltésére összesen 9,6 millió köbméternyi korábban kitermelt meddőanyagot helyeznek el, ezzel párhuzamosan pedig a katlan alján kialakult 28 méter mély bányató vizének folyamatos kiszivattyúzásáról és a tómeder feltöltéséről is gondoskodnak.
2020 elejére a Pannon Hőerőmű Zrt. mintegy 650 ezer köbméter meddőanyag kitermelését és végső elhelyezését végezte el, néhány hónapon belül pedig befejeződik a tó szűrőgáttól északra levő részének feltöltése, miközben a bányaterület északnyugati részén egy fél hektáros területen a szakemberek már kialakították a végállapoti terepfelszínt. Ezt a területet 40 cm vastagságban földdel terítették le és gyepesítették, a későbbiekben pedig még fás szárú növényzettel fogják beültetni. A déli meddőhányó keleti részén az idei év során további 3 hektáron valósul meg a végállapoti terepfelszín kialakítása, talajterítése és gyepesítése.
Még idén kiépítik a bányaüzem keleti oldalán a mintegy 1800 folyóméter hosszúságú csapadékvíz elvezető övárkot és a szakemberek elkészítik a csapadékvizek közút alatti átvezetését biztosító áteresz terveit is. A további munkálatok előkészítéseként megkezdődött és jelenleg is folyik a tervezett végállapoti rézsűk kialakításához, valamint a keleti övárok megépítéséhez szükséges munkaterület növényzetmentesítése a keleti végrézsű déli oldalán, illetve a déli meddőhányó nyugati oldalán.
Ezzel párhuzamosan hamarosan elkészülnek a terület egészére vonatkozó erdőtelepítési tervek is. A régi bányaterületen részben szükséges a spontán felnőtt, zömében akácos növényzet kivágása, ez azonban csak a hatályos Műszaki Üzemi Tervben lehatárolt bányaüzemi területen belül történik meg. A tájrendezés befejezését követően ugyanezen területekre a kivágott invazív fák helyett őshonos fás szárú növényzetet fognak telepíteni.
„A tájrendezés az állam és a bányát a rendszerváltás után megöröklő Pannon Hőerőmű Zrt. közös kötelezettsége. Az erőműimmár két éve dolgozik az ipari tájseb eltüntetésén és a természetes állapot helyreállításán, a munkát pedig az elkövetkező időszakban is a vállalásainak megfelelően fogja folytatni a környezetvédelmi és munkabiztonsági előírások maradéktalan betartása mellett” – hangsúlyozta Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.
A munkálatok részeként minden munkanapon két dózer és ugyanennyi kotrógép dolgozik a terület rekultivációján, valamint 8-10 teherautó és egy, vagy igény szerint kettő locsológép segíti a tevékenységet. A környezetvédelmi előírások betartásának nyomon követését segíti, hogy a tájrendezés alatt álló terület lakóövezetekkel határos részein még a tájrendezési munkálatok megkezdése előtt egy hét mérési pontból álló monitoring rendszert telepítettek a tájrendezési tevékenység okozta porterhelés folyamatos mérésére. A bányatóból kiszivattyúzott és a környezetbe kibocsátott bányavíz minőségének vizsgálatára, valamint a tájrendezési tevékenység okozta zajterhelés vizsgálatára is a hatósági előírásoknak megfelelő gyakorisággal végeztet ellenőrző méréseket a Pannon Hőerőmű Zrt. A hatóságok által ellenőrzött eszközök mérési eredményei megerősítik, hogy az eddigi munkavégzés során semmilyen környezetvédelmi határérték-túllépésre nem került sor.
Ezzel együtt a szakemberek a gondosan előkészített műszaki megvalósítási terv mellett is szembesülnek időnként nem várt akadályokkal. Erre jelentett példát, amikor február közepén a munkagépek a déli meddőhányó Lámpásvölgyi úthoz közeli részén egy nagy portartalmú terület kitermelésébe kezdve rendkívüli kiporzást tapasztaltak, ezért átmenetileg le kellett állítani itt a kitermelési munkálatokat. A poros kőzetek kőzetkitermelés és -rakodás okozta kiporzásának csökkentésére a tájrendezési munkák kivitelezője eleinte szervezési megoldásokat alkalmazott, amelyek keretén belül a kisebb méretű poros területek kitermelését elhalasztotta a csapadékos időszakokra, hogy az eső a porképződést mérsékelje, illetve a keletkező port lekösse, ugyanis a locsolásos pormentesítés a kőzetkitermelési területeken nem volt kellően hatékony. A kiporzás észlelése óta a meddő kitermelése más – port nem tartalmazó –, földnedves állapotú meddőhányói területekről történik. A meddőhányón feltárt por kezelésére, a kiporzás megelőzésére, illetve lekötésére egy külön műszaki intézkedési terv készül. A porzás környezeti hatásainak mérséklésére alkalmas módszer, technológia kidolgozása és az eszközrendszer beszerzése már folyamatban van, várhatóan egy hónapon belül véglegesítik, ezután terv szerint folytatódhat ebben a szektorban is a meddőanyag kitermelése és végleges elhelyezése a bányatölcsér alján.
A tájrendezés során a Pannon Hőerőmű Zrt a munkálatokat mindvégig a helyben élők érdekeit messzemenően figyelembevéve kívánja végezni. Így a meddő kitermelése, szállítása és ledöntése továbbra is csak a nappali órákban folyik, hogy a munkagépek zaja minél kevésbé zavarja a környező lakosságot. A kizárólag nappali fényviszonyok mellett történő munkavégzés a munkabiztonságot is növeli, amely különösen a bányató vízfelületébe történő töltéskor lényeges. Várhatóan 2021 nyarára a déli meddőhányó területén, a külfejtésnek a lakóházakhoz legközelebb eső részén befejeződnek a nagyobb volumenű meddőszállítások és kialakítják a végleges talajfelszínt. Ezt követően a nagytömegű meddőkitermelés, rakodási és szállítási tevékenység áttevődik az északi meddőhányó lakott területektől már távolabb eső területére.
A Pannon Hőerőmű Zrt. és az állami tulajdonban lévő Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. között 2018-ban jött létre megállapodás a tájrendezési munkálatok megkezdéséről. Ennek értelmében a Karolina-külfejtés területén a következő években összesen 120 hektáron állítják helyre az eredetihez közeli természeti állapotokat. A munkálatok első üteme a Pannon Hőerőmű Zrt., míg a második a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. felügyelete és finanszírozása mellett valósul meg, a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával és a műszaki-biztonsági szempontok figyelembevételével.
