Tajvan cirkálórakétákat állított hadrendbe
Az 500 kilométer hatótávolságú, saját gyártású Hsziungfeng (Hsiungfeng) 2E, vagyis Bátor Szél névre keresztelt cirkálórakétákat (vagyis manőverező robotrepülőgépeket) a Liberty Times című lapnak nyilatkozó katonai forrás szerint már hadrendbe állították. A projekt több mint egymilliárd dollárba (237,7 milliárd forint) került. A tajvani védelmi tárca nem kívánta kommentálni az értesülést. A lap által megszólaltatott szakértő szerint "bizonyos körülmények között" a rakétáknak elrettentő hatásuk lehet.
Kevin Cseng (Cheng) úgy vélte: egy, a Tajvani-szoros két partja közötti háború esetén repülőterek és más katonai célpontok ellen lehetnének bevethetők. Becslése szerint több mint száz Hsziungfeng 2E típusú rakéta irányulhat a szárazföld felé. Tajvani katonai szakértők azt feltételezik, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg szárazföldi kínai, part menti bázisain több mint 1600 rövid hatótávolságú rakéta fenyegeti Tajvant.
Peking és Tajpej viszonya 2008 óta látványosan enyhült, a soha nem látott közeledés elsősorban a gazdasági, a kereskedelmi, a pénzügyi, a kulturális és a turisztikai területeken jellemző. A fejlődés egybeesik a Kuomintang-párti Ma Jing-csiu (Ma Ying-jeou) elnökké választásával. A Peking-barátként jellemzett Ma-t idén januárban megerősítették a pozíciójában. A kínai polgárháborút követően a Kuomintang-kormány Tajvanra menekült, s az ENSZ-ben 1971-ig a Kínai Köztársaság, azaz Tajvan képviselte Kínát. Jelenleg mindkét fél elfogadja az úgynevezett "egy-Kína" elvet, bár a két oldalon különbözőképpen értelmezik.
Peking korábban többször is hangsúlyosan kifejezte, hogy amennyiben a sziget vezetése a függetlenség kikiáltására készülne, azt erő alkalmazásával akadályozná meg. A Kínai Népköztársaság és a Kínai Kommunista Párt nyíltan hirdetett célja az ország békés újraegyesítése, de Tajvan első embere idén közölte, egyelőre nem látja itt az idejét a politikai tárgyalásoknak. Tajvannak jelenleg 23 országgal van diplomáciai kapcsolata, ezek többségükben szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai államok, Európából egyedüliként a Vatikán ismeri el. (MTI)
