Tavaly 6 milliárd forintnyi bírságot rótt ki a GVH

Az ülésen Nagy Zoltán jelenlegi elnök ismertette a GVH múlt évi tevékenységéről szóló beszámolót, a bizottság tagjai egyhangúlag javasolták annak elfogadását a parlamentnek. Az ülés első napirendi pontja a GVH múlt évi tevékenységét bemutató jelentés tárgyalása volt.

Nagy Zoltán ismertetőjének bevezetőjében kiemelte, hogy a hatóság célja a hosszú távú fogyasztói jólét növelése. A számok ismertetése során szólt arról, hogy tavaly 142 versenyfelügyeleti döntés született, 6 milliárd forintnyi bírsággal. A kifogásolt magatartásokat sorolva a kartellezés mellett kiemelte a fogyasztók megtévesztését. Ez utóbbiakért 1 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a versenytanács.

Tipikus megtévesztő magatartás az, amikor a távközlési cég csomagban árulja a szolgáltatását, és a csomag tartalma nehezen látható át. Tipikus versenyellenes magatartás volt még a megtévesztő reklám, az egészséges életmód és az azokhoz szükséges termékek propagálása, illetve a fogyasztó csoportok megtévesztő közleményei is.

A bankok tevékenységéből az egyoldalú szerződésmódosítást emelte ki az elnök. Ez azért veszélyes, mivel az ügyfél hosszú távra kötelezi el magát, nem tud kiszállni egy hitelből, a bankok pedig kihasználják ezt a helyzetet - mondta. A mezőgazdasági termelőkkel kapcsolatosan arról szólt, hogy ha közös beszerzésre vagy értékesítésre szerződnek, az nem versenyellenes. Nem lett volna versenyellenes az sem, ha az agrár tárca a nagy bevásárló központokkal egyenként állapodik meg arról, hogy mennyi magyar terméket tartanak a polcokon.

A tárca, a termelők és a kereskedők megállapodása viszont tiltott. A vitában Pősze Lajos (Jobbik) azt vetette fel, hogy a közbeszerzéseknél az ajánlatkérők nem veszik észre azt, hogy kartellbe tömörült ajánlattevőkkel állnak szembe. Ezért javasolta az ajánlattevők és a GVH együttműködését. Volner János (Jobbik) szerénynek nevezte a GVH létszámát a feladataihoz képest. A GVH jelentésének elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot egyhangúlag szavazta meg a bizottság.

Juhász Miklós GVH elnökjelölt bemutatkozásában először azt hangsúlyozta, hogy a hivatal független kormányzati szerv. Másodikként az ügyfélbarát szolgáltató jellegét emelte ki a jelölt. Ez alatt értette azt, hogy a piaci szereplők betekinthessenek a róluk készült iratokba, illetve konzultálhassanak a hivatal munkatársaival. Az előbbihez jogszabályi változás is szükséges.

A GVH keretében működő Versenykultúra Központ jelenleg a szakmát látja el információval, Juhász Miklós szeretné ha a versennyel kapcsolatos információk szélesebb körbe is eljutnának. Javasolta a versenytanács létszámának a bővítését is. Az ellenzéki képviselők a jelölt felkészültségét, illetve függetlenségét kérdőjelezték meg. Az előbbit azért, mivel eddig csak ügyvédként járt el versenyügyekben, a másodikat pedig azért, mert pártközeli cégeket is képviselt.

A függetlensége megkérdőjelezését visszautasította a jelölt. A szakmai felkészültségével kapcsolatba pedig Rogán Antal bizottsági elnök jegyezte meg, hogy a GVH jelenlegi elnöke és alelnöke is más területről érkezett, és felnőttek a feladatukhoz. Arra a felvetésre, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a GVH közleményeit - mivel azok nem jogszabályok - az elnökjelölt úgy reagált, hogy azok csak a hivatal belső gyakorlatának egységesítéséhez járulhatnak hozzá.

A másik ellenzéki felvetésre, amely a Transparency International Magyarország (TI) közleményére utalt, azt válaszolta Juhász Miklós, hogy jogi lépéseket tett a szervezet ellen. A TI megfontolandónak tartotta, hogy bennfentes kereskedelemért bírságolt személy legyen a GVH elnöke. Az MTI korábbi híre szerint az akkori ÁPTF - ma a PSZÁF honlapján fellelhető - határozata szerint a felügyelet dr. Juhász Miklós magánszemélyt 300 ezer forintra bírságolta.

Az indoklásban egyebek mellett az szerepel, hogy a felügyelet vizsgálatot folytatott a CA-IB Értékpapír Rt. 1999. február-április hónapban BIF részvényekre realizált tőzsdei önkötéseivel kapcsolatban. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy egyes önkötések mögött megbízóként dr. Juhász Miklós magánszemély állt.

A BIF Rt. akkori cégkivonata szerint ebben az időszakban dr. Juhász Miklós a BIF Rt. felügyelőbizottságának elnöke volt, így bennfentes személynek minősült. A bizottság 14 kormánypárti igen, és 4 jobbikos nem szavazattal alkalmasnak tartotta Juhász Miklóst GVH elnöknek. Az ülésen jelen lévő egyetlen szocialista képviselő, Józsa István bizottsági alelnök a szavazáskor nem tartózkodott a teremben.