Távközlési adó - Nem izgatja a kormányt a brüsszeli döntés

"A közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is" - írta Szijjártó Péter az MTI-hez eljuttatott közleményében, miután a távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság.
    

Az uniós végrehajtó testület megítélése szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék.
    

Magyarország - olvasható a Brüsszelben közzétett állásfoglalásban - azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról.
    

A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy a különadó mértékét az áfa nélküli bruttó bevétel alapján, 0 és 6,5 százalék között határozták meg.
    

Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, kérve a távközlési különadó eltörlését. Budapestnek két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a végrehajtó testületet azon intézkedésről, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.
    

A magyar Országgyűlés 2010. október 18-án fogadta el - Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatára - az úgynevezett válságadók bevezetését, amelyeket először 2010 decemberében kellett megfizetni. A törvény szerint a távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégeknek nem kell különadót fizetniük.
    

Tavaly október közepén, még a törvény elfogadása előtt, Neelie Kroes informatikai és távközlési EU-biztos szóvivője, Jonathan Todd Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy az EU érvényes előírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak azzal a céllal vethető ki, hogy az abból származó bevételeket az ágazat szabályozása során felvetődő költségekre fordítják.
    

Szijjártó Péter márciusban azt mondta, a kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az EU-s jogszabályoknak. A miniszterelnök szóvivője akkor az Európai Bizottság azon határozatára reagált, amely szerint a jogsértési eljárás első lépéseként a bizottság hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról.

"A kormány meggyőződése továbbra is az, hogy az Európai Bizottság által kifogásolt adó összhangban van az uniós joggal." A kabinet készen áll arra, hogy felsorakoztassa az érveit az Európai Bíróság előtt is - szögezte le a szóvivő.

"Korábban is világossá tettük, hogy a közös teherviselést és az abban való arányos részvétel lehetőségét fontos európai értéknek tekintjük. A mi felfogásunk szerint mindenkinek ki kell vennie a részét a közös terhekből, főleg az olyan nehéz időszakokban, mint amilyen a mostani. Az nem mehet tovább, hogy a nehéz nemzetközi gazdasági helyzet minden költségét az emberekre terheljék. Ezt nem hagyjuk, eddig se hagytuk, és ezután se fogjuk hagyni." - mondta a miniszterelnök szóvivője.
    

Szijjártó Péter a magyar küldöttség érkezése után csütörtök délután a varsói Chopin repülőtéren nyilatkozott magyar újságíróknak. Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar delegáció az Európai Unió keleti partnerségi programjának 2. csúcsértekezletére érkezett a lengyel fővárosba.