Tegyétek rendbe a pénzügyeiteket, és ne hibáztassátok tovább Németországot!
A Tegyétek rendbe a pénzügyeiteket, és ne hibáztassátok tovább Németországot! című írásban Otmar Issing arra az álláspontra helyezkedik, hogy azok, akik azért kárhoztatják Németországot, mert vonakodik vezető szerepet játszani az európai gazdaságban, valójában azt szeretnék, hogy Berlin több pénzt tegyen be a saját pénztárcájából a közösbe. Issing úgy véli, hogy a közös kibocsátású eurókötvények aláásnák a demokráciát, valamint sértenék azt az elvet, miszerint a valuta ugyan közös, de a tagállamok saját pénzügyeik tekintetében szuverének. "Ennek az volna az üzenete, hogy a mélyen eladósodott országok továbbra is szerény költséggel juthatnak hitelhez, anélkül, hogy valódi erőfeszítést kellene tenniük saját pénzügyeik rendbetételére.
Ez a rossz gazdaságpolitika jutalmazásával, és a józan gazdasági kormányzás megbüntetésével érne fel" - húzza alá a közgazdász. A közös kötvénykibocsátás közös kötelezettségvállalást jelentene, ami olcsóbbá tenné a piaci hitelfelvételt azoknak az országoknak, amelyek magas államadóssággal küzdenek, hitelbesorolásuk alacsonyabb, és csődkockázatuk magasabb, pusztán azáltal, hogy garanciaként nemcsak az ő gazdasági teljesítményük állna a kötvény által megtestesített követelés mögött, hanem példának okáért az alacsony adóssággal, kiegyensúlyozott költségvetéssel és stabil növekedéssel bíró Németországé is.
Otmar Issing egyenesen a bankunió beindításának leállítását helyezné kilátásba abban az esetben, ha az abban résztvevő egyes országok bankrendszereinek meglévő terheit, problémáit nem sikerül időben szanálni. A közgazdász szerint az eurózónát úgy tervezték, hogy a közös pénz stabil, a gazdaságpolitika pedig józan és megbízható legyen, ez utóbbiért viszont minden ország maga felel. "A most bajban lévő országok problémáit ők maguk teremtették elhibázott gazdaságpolitikájukkal" - írja Issing, majd nevesít is néhány országot. Spanyolország problémája az adókedvezményektől fűtött, elszabadult és kipukkanásra ítélt ingatlanbuborék eredménye.
Olaszország - amely a 90-es évek végén folyamatos strukturális többletet ígért a költségvetésben - több tízmilliárd eurót takarított meg azáltal, hogy az euró bevezetésekor az olasz kötvények után fizetendő kamat a német szintre zuhant. Ezeket a megtakarításokat eltékozolták - szögezi le Issing. "Akik megszegik a szabályokat, azoknak büntetéssel kellene szembenézniük. Akik tudatosan és tartósan megszegik őket, azoknak nem szabadna megengedni, hogy a többieket zsarolják, és el kellene gondolkodniuk az eurózóna elhagyásán. Az eurózóna nem amiatt került válságba, mert a szabályok eredendően hibásak voltak, hanem azért, mert egyes országok állandóan megszegték őket" - írta az Európai Központi Bank egykori főközgazdásza, Otmar Issing. (MTI)
