Tízmillárdokat veszítenek a cégek a lehallgatások miatt
A lehallgatás gyakrabban használt eszköz, mint gondolnánk – mondja Tóth Béla (képünkön), az információbiztonsággal foglalkozó magyar vállalat, a Diracom ügyvezetője igazgatója. A villamosmérnök végzettségű szakember húsz éve van jelen a biztonságtechnikai piacon, elsősorban a rosszindulatú információszerzés felderítésével és hatékony távfelügyeleti rendszerek kialakításával foglalkozik. Testközelből nézte végig, hogyan vált a magyar üzleti szféra szerves részévé az ipari kémkedés.
Minden vállalkozás rendelkezik értékes információkkal, minél nagyobb ezek értéke, annál nagyobb eséllyel és annál több eszközzel próbálják ezeket illetéktelenek megszerezni. Egy jó fülessel akár százmilliós tételben is meg lehet károsítani az üzleti ellenfeleket – mondja a szakember. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy egy vállalkozás jövője szempontjából sorsdöntő lehet, hogy hogyan képes megvédeni magát az ilyen jellegű támadásokkal szemben. Tóth Béla elmondása szerint sok cégvezető gondolja azt, hogy őket nem hallgathatják le, ám a tények mást mutatnak.
Az átvizsgálások során a hazai irodák 8%-ában vagy találnak illetéktelen információszerzésre használható eszközöket, vagy fellelhetőek annak nyomai. Az esetek nagy részénél jellemzően csak utólag derül ki, hogy valószínűleg egy eszköz segítségével információkat juttattak ki egy-egy tárgyalóból vagy irodából. Becslései szerint évente több tízmilliárd forintra tehető a veszteség, amelyet a lehallgatások okoznak a cégeknek. A legveszélyeztetettebb kategóriába a kutatás-fejlesztési tevékenységet végzők és a tendereken induló vállalatok vannak. Ha egy cég évente 500 millió forintnál nagyobb árbevétellel rendelkezik, akkor elérte a lehallgatás a belépési küszöbét. Csak tavaly mintegy száz irodát vizsgált át, egy ilyen átvilágításhoz komoly eszközparkra és szakavatott szemre van szükség.
A munkához egy 40 millió forint értékű, 8-10 aktatáskából álló haditechnikai besorolású műszerparkkal vonulnak ki, egy helyiség átnézése 3-7 órát vesz igénybe. A tevékenység a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal haditechnikai osztályának engedélyéhez kötött, amelyet ötévente meg kell újítani. A naprakész technika mellett a releváns megoldások alkalmazása és a rendszeres ellenőrzés a kulcsa a biztonságnak. Ahol van rá anyagi erőforrás, ott aktív frekvenciaspektrumú rendszerek kialakítását is javasolja, ezzel a technológiai megoldással biztosítani lehet, hogy ha egy tárgyalás ideje alatt mobiltelefonnal vagy másik eszközzel bejelentkeznek a tárgyalóba azt a rendszer azonnal jelzi és le tudják állítani a megbeszélést. Az elmúlt pár évben 50-60 védett helyiséget épített ki, ezeket főleg multinacionális cégek rendelték meg.
Többségük azt kéri, hogy ne tudják őket lehallgatni az ablakon keresztül, mivel ez ma már 200-300 méteren belül egy lézeres mikrofonnal megoldható, de fontos az is, hogy az épületek szerkezetén keresztül se juthasson el titkos információ illetéktelenekhez. Tóth Béla azt javasolja, hogy évente 3-4 alkalommal szúrópróbaszerűen célszerű az irodákat átnézetni főleg akkor, ha valamilyen fontos tárgyalásra készülnek a vállalatok.
