Tovább lassulhat az infláció - folytatódhat a kamatcsökkentés
A fogyasztói árak 2013 januárjában átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek decemberhez képest, és 3,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az infláció visszaesését a decemberi 5,0 százalékról túlnyomórészt bázishatások okozták, mivel kiesett a tavalyi áfaemelés hatása, ami kis részben februárban is hatással lesz az inflációra - közölte Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője. Hozzátette: a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitásnál nagyobb mértékben csökkentek a ruházati cikkek árai. A korábbi előrejelzésekhez képest az élelmiszerárak lassabban emelkedtek, aminek hátterében a belső kereslet hiánya húzódik meg.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője 3,6 százalékos inflációs adatot várt. Az árnyalatnyival magasabb, 3,7 százalékot azzal magyarázta, hogy az élelmiszeráraknál egy százalékos drágulással számolt, miközben az emelkedés 1,6 százalék lett. Ugyanakkor a háztartási energiánál még nem vehette számba az árcsökkenést, de a távhő áránál már részben érvényesült a rezsicsökkentés, így a háztartási energia ára egy hónap alatt 1,2 százalékkal mérséklődött.
Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy februárban folytatódik a tavalyi áfaemelés hatásának kiesése, míg megjelenik a gáz, áram ás távhő árának 10 százalékos csökkenése, így az infláció a következő hónapokban 3,3 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenésének irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár-emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére lehet számítani, ezért decemberig 3,2 százalékra csökkenhet az infláció. Ebben az évben 3,4 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet az éves átlagos infláció.
Árokszállási Zoltán is úgy gondolja, hogy az év közepéig tovább csökken az infláció, nem zárható ki, hogy akár 3 százalékra süllyed, de az év második felében már több bizonytalan tényező léphet fel. Így az Erste Bank elemzője 2013 átlagában 3,8 százalékos inflációt vár, decemberre 3,6 százalékot. A kamat jövőbeni alakulását illetően mindkét elemző bizonyosra veszi a további csökkentést. Árokszállási Zoltán szerint áprilisra 4,75 százalékra süllyedhet az alapkamat, a további kamatváltozás annak függvénye, hogy az új jegybanki vezetés milyen stratégiát kíván követni.
Suppan Gergely érvelése szerint a reálgazdaság felől nézve a kamatcsökkentések az inflációra nem jelenthetnek érdemi kockázatot. Ezért a TakarékBank elemzője arra számít, hogy az év közepéig 5 százalékra csökken a jelenlegi 5,5 százalékos alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges. A kamatcsökkentés alakulására jelentős hatással lehet a jegybank vezetőváltása, amennyiben az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, valamint a jövő évi inflációs célt nem fenyegetik jelenleg nem látható kockázatok, a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is, így az alapkamat az év végére 4,50-4,75 százalékra csökkenhet - tette hozzá Suppan Gergely. (MTI)
