Tovább tart a jövedelmüket eltitkoló németek önfeljelentési hulláma
A Handelsblatt című üzleti lap szerdai összeállítása szerint a 2013-ban regisztrált 27 913 után tavaly minden korábbinál többen, 39 812-en jelentették fel saját magukat az adóhatóságnál. A szabályokat az idén január 1-jével szigorították, így a tartományi adóhivataloknál és pénzügyminisztériumoknál arra számítottak, hogy csökken majd az önfeljelentők száma. Ezzel szemben az év első három hónapjában ismét kiemelkedően sokan, 8154-en éltek az önfeljelentés lehetőségével. Az okokról egyelőre csak találgatnak.
Az biztosnak tűnik, hogy nem az a fő tényező, hogy sokan kifutottak az időből és a tavalyra tervezett bevallással csak az idén készültek el, mert a nemcsak januárban, hanem februárban és márciusban is magas volt az önfeljelentések száma. Valószínű, hogy továbbra is érvényesül a "Hoeness-hatás", vagyis a Bayern München német labdarúgó egyesület volt elnöke, Uli Hoeness ügyének hatása. Az egykori sportvezetőt tavaly márciusban három és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, amiért nem fizette be egy svájci számláján keresztül bonyolított tőzsdei és devizapiaci ügyeletekből származó nyereség után járó közterheket. Hoeness esetében a bíróság nem fogadta el az önfeljelentést, arra hivatkozva, hogy nem tárta fel adózási bűncselekményeinek valamennyi részletét.
A Handelsblattnak nyilatkozó tartományi pénzügyminiszterek szerint az is fontos lehet, hogy tavaly októberben Berlinben 51 ország megállapodást kötött a pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjéről. Ennek révén 2017 szeptemberétől csak a hatóságok külön kérésére történő információcsere automatikussá válik a megállapodásban részes valamennyi ország között. Az adatokból kitűnik, hogy az adókerülés a nyugati tartományokra jellemző bűncselekmény. Bajorországban például csaknem 1300-an jelentették fel magukat az első negyedévben, és Hessen tartományban 1300-nál is többen, míg a volt NDK területén fekvő Türingiában csupán 3 önfeljelentést regisztrált az adóhatóság, Mecklenburg-Elő-Pomerániában pedig egyet sem.
Németországban az adózó az önfeljelentéssel elkerülheti a büntetőjogi felelősségre vonást, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról és korábban nem indítottak vizsgálatot. Továbbá az eltitkolt pénz után járó adót kamatostul meg kell fizetni, egy bizonyos összeghatár felett pedig bírságot is kell fizetni. Az új szabályok szerint nem 50 ezer eurótól, hanem már 25 ezer euró felett 10 százalékos adóbírság fizetendő, és az érték emelkedésével a büntetés mértéke is növekedik, 1 millió eurótól már 20 százalékos a bírság. Az önfeljelentést választó adózónak ráadásul nem 5 évre, hanem 10 évre visszamenőleg teljes körűen fel kell tárnia jövedelmi, vagyoni viszonyait. (MTI)
