Továbbra sincs határozott iránya a dollárnak
Az első ilyen esemény ebben az évben a Fed-elnök Jerome Powell látványos galambjellegű fordulata volt még január elején, de az EURUSD kereszt nem tudott megmaradni 1.1500 fölött ennek hatására sem. Majd tanúi lehettünk az EKB monetáris politikai könnyítésének, amely messze meghaladta a várakozásokat, de ez pedig az ellenkező irányba nem tudott olyan lökést adni a dollárnak, hogy az EURUSD hosszabb időre 1.1200 alá kerüljön.
Ha a közép- és hosszútávú időszakot vesszük, akkor a dollár erősödése ellen szól az a tény, hogy a Fed a gazdasági kilátásokat tekintve döntött a galambjellegű fordulat mellett, valamint az, hogy Trump elnök adóreformjának a dollárt támogató hatása még ebben az évben lecseng. Az Egyesült Államok egy tartós deficittel működő ország, amelyet folyamatosan finanszírozni kell, és most, hogy nagyobb tere van az alapkamat csökkentésének és a mennyiségi szűkítés enyhítésének, ezért megnőtt a dollár gyengülésére ható tényezők esélye is.
Az amerikai dollár erősödéséhez vezetne a globális szintű eladósodottság csökkenése, valamint az, ha problémák lennének a dollár likviditásával a feltörekvő piacokon – valami ilyesmi történt 2011-ben, amikor Ben Bernanke elnöksége alatt a Fed küzdött a feltörekvő országok eszközeinek buborékja ellen.
Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!
De egy olyan időszakban, amikor Kína komoly erőfeszítéseket tesz a devizája érdekében, és a központi bankok bármikor beavatkozásra készek, kicsi az esélye annak, hogy súlyossá váljanak a likviditási problémák. Ráadásul számos potenciális regionális problémagóc igen nehezen lenne kezelhető egy erős USD mellett, elég csak az ausztrál vagy a kanadai ingatlanpiaci buborékra gondolni. Másrészről pedig egy gyenge dollár sokkal könnyebben elfogadtatható, ha nyugtalanító adatok jönnek az Egyesült Államok gazdaságával vagy a világgazdasággal kapcsolatban – márpedig ez szinte folyamatosan a levegőben van.
Forrás: John Hardy, Saxo Bank