Új bűntetőeljárási kódex készül

Trócsányi László közölte: a már társadalmi egyeztetésen lévő új jogszabály tervezetéről ötpárti egyeztetést is kezdeményezni fog, de nemcsak a kétharmados támogatottságot igénylő részek miatt, hanem mert úgy véli, olyan jelentőségű törvényről van szó, amely elvei miatt is igényli ezt.
    

Kiemelte, hogy a tervezet kodifikációs munkájába valamennyi érintett hivatásrend képviselőit bevonták. Az ügyvédek, ügyészek és bírák segítségével készült új szabályozás "középen áll" - fogalmazott a miniszter, aki szerint az új szabályozás minden követelménynek megfelel: erősíti a jogállamiságot, rögzíti, hogy a büntetőeljárást részrehajlás nélkül, tisztességes módon kell lefolytatni, és hogy a különböző ügyekben a független, pártatlan bíróságoknak észszerű határidőn belül kell dönteniük.
    

Trócsányi László az új kódex megalkotását indokolva kifejtette: a jelenleg hatályos 1998-as törvénynek eleve több hiányossága volt, összesen nyolcvan módosítás érintette. Ennek következtében elvesztette egységes jellegét, megbomlott a belső egyensúlya, egyre nehezebben alkalmazhatóvá vált. Ezzel együtt az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a nyomozások és a büntetőeljárások általános időtartama jelentősen nőtt.
    

A miniszter rámutatott arra, hogy a szigorú büntetőjogi fellépéshez az időszerűség kiemelten fontos, ezért is volt halaszthatatlan egy új büntetőeljárási kódex megalkotása.
    

Az új büntetőeljárási szabályozás kidolgozását 2014-ben kezdték meg, 2015-ben a kormány határozatban is rögzítette a kodifikáció főbb irányait.     Az új szabályozással kapcsolatos elvárások közül az igazságügyi miniszter kiemelte: meg kell, hogy valósuljon a funkciók megosztása, mely szerint a vádat egyértelműen az ügyészség képviseli. A vád bizonyításáért nem a bíróság, hanem az ügyészség lesz a felelős, s ezzel együtt a védelemtől méltó felkészültséget várnak el.
    

Trócsányi László hozzátette: a bíróság előtti egyenlőségnek nemcsak jogosultságokban, hanem kötelezettségekben is meg kell nyilvánulnia. Az új kódexben is rögzítik, hogy a magyar büntetőeljárási rendszer nem "laikus", hanem továbbra is professzionális bíráskodással működik.
    

Kiemelte továbbá, hogy az új szabályozással minden eddiginél jobban ki akarják fejezni: az állam a szenvedők mellett áll, ennek nyomán érvényesülnie kell a sértettek, köztük is kiemelten a sérülékeny csoportok fokozott védelmének.
    

Felidézte: az új kódex kidolgozása során - az uniós kötelezettségeket is figyelembe véve - pontosították az áldozat és a sértett fogalmát, a különleges bánásmódot igénylő emberek jogait pedig külön fejezet rögzíti.
    

Emellett azt is tudatosítani akarják, hogy a bűncselekmények elkövetése "nem kifizetődő", az azok nyomán elért gazdagodás nem tartható meg. A kódex újításai közül a miniszter példaként említette, hogy szélesítik az óvadék megállapításainak lehetőségét, a jövőben nemcsak pénz, hanem értékpapír, illetve ingatlan is lehet biztosíték az eljárás során.
    

Több olyan része is van a tervezetnek, amelytől az eljárások minél gyorsabb befejezését várják, ilyen például az, hogy ha nem szükséges, akkor legyen lehetőség a további bizonyítás mellőzésére, továbbá szélesítik a terhelt távollétében lefolytatható eljárási lehetőségeket, céljuk továbbá, hogy a teljes eljárásban széleskörűen alkalmazzák a modern technológiát.
    

Trócsányi László elmondta: a büntetőeljárás az előkészítő szakasszal veszi kezdetét, amelynek során a nyomozóhatóságoktól gyors és szakszerű felderítést várnak el. Ezt követi a második, "vizsgálati szakasz", amely a gyanúsítotti kihallgatással kezdődik. A terhelt továbbra is megválaszthatja védekezésének módját, így a hallgatás és a vallomástétel joga is megilleti - közölte a miniszter, hozzátéve: azt várják, hogy az eljárás valamennyi szakaszában kellő időben szülessenek meg azok a döntések, amelyek az ügy mielőbbi befejezését szolgálják.
    

Kitért arra is, "nem engedhetik meg" azt a napjainkban Magyarországon is növekvő tendenciát, hogy a büntetőeljárások szereplői a sajtón keresztül üzengessenek egymásnak. A szakmai vitákat a szakmai helyeken kell lefolytatni - hangsúlyozta a miniszter.
    

Az új büntetőeljárási törvény legfontosabb rendelkezései című, az Alkotmánybíróság (Ab) és a Károli Gáspár Református Egyetem által szervezett tudományos konferencián Balla Péter, az egyetem rektora mondott köszöntőt. A rendezvényen részt vett mások mellett Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, továbbá jelen voltak törvényszéki elnökök, ügyészek, ügyvédek.