Új struktúrában az állami vagyon irányítása
A feladatok átstrukturálása azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) által ellátott tulajdonosi joggyakorlói feladatok 2010. június 17. óta megoszlanak az MNV és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) között. Szeptembertől pedig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez került a földvagyon. Az úgynevezett vagyonfejezet a nemzeti fejlesztési miniszter felügyelete alá tartozik. A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerint a Nemzeti Földalapba (NFA) tartozó vagyon felett a tulajdonosi jogokat a vidékfejlesztési miniszter gyakorolja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján.
Az állami vagyongazdálkodási feladatok kapcsán felmerülő kiadások együttes mértéke 92 milliárd forint, amely takarékos gazdálkodást követel a vagyonkezelő szervezetektől - húzza alá a kormány a törvényjavaslat indoklásában. Az együttesen 42,6 milliárd forint összegű bevételek alapvetően a vagyon hasznosításából származnak, az értékesítési bevételek tervezett összege viszonylag csekély, tekintettel az ingatlanpiac visszaesésére. A költségvetési törvényjavaslat ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a ténylegesen megvalósuló többletbevételek terhére rendkívül indokolt esetben bővíteni lehessen a vagyoni kiadások mértékét - jegyzik meg.
Az MNV és az MFB körébe tartozó állami vagyon hasznosításával, kezelésével kapcsolatban a jövő évi büdzsé 36,649 milliárd forint bevételre számít, amelynek nagy részét, 22,9 milliárd forint osztalékbevételből várja a kormány. A kiadások egyidejűleg 77,512 milliárd forintra rúgnak a törvényjavaslat szerint. Az értékesítési bevételek között csak ingatlanok és egyéb eszközök eladásával terveznek, megközelítőleg 4 milliárd forint értékben, és a koncessziós díjak is - ideértve a szerencsejáték és infrastruktúra koncessziókat - meghaladják együttesen a 3,9 milliárd forintot. A vagyonkezelői díjból keletkező bevétel pedig 2,3 milliárd forint.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokon belül ez egyik legjelentősebb tétel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetés, amelynek célja az állami tulajdoni részesedés növelése, ez megközelíti a 14,37 milliárd forintot. Ezt az MFB hasonló kötelezettségei 2,5 milliárddal fejelik meg. Az állami tulajdonú társaságok támogatására jövőre az MNV 1,4 milliárd forintot, az MFB 3 milliárd forintot fordít. A korábbi értékesítések kapcsán jelentkező terhek között 7,5 milliárdot terveznek az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozására, egyes bírósági döntések alapján pedig több mint 1,9 milliárd forintot kifizetésével számol a kormány.
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltása jövőre még mindig 2,3 milliárd forint költséggel jár. A tulajdonosi joggyakorló szervezetek közül az MNV Zrt. működését 8 milliárd forinttal, az MFB Zrt.-t 870 millió forinttal támogatja a költségvetés. Az átcserélhető kötvény kamatfizetése jövőre 10,4 milliárd forint terhet jelent ebben a fejezetben, az állami ingatlanvagyon felmérése pedig a tervek szerint 3 milliárd forintot igényel. A fejezeti tartalék 6,98 milliárd forint. Az NFA-val való gazdálkodás 2011. évi tendenciáit alapvetően a Nemzeti Földalapról szóló törvényben rögzített földbirtok-politikai irányelvek határozzák meg. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet csak 2010. szeptember 1-jén alakult, 2011-ben elsődleges feladat a szervezet hatékony, szabályozott működésének teljes körű kialakítása. Így 2011-re a termőföld tulajdonviszonyait megváltoztató jelentősebb allokáció nem szerepel a tervben.
A fő hangsúly a nyilvántartások rendezése, a földvagyon érdemi számbavétele. Ezt segíti elő az állami ingatlanvagyon felmérésére - az úgynevezett Országleltár - tervezett kiadása. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos fejezet bevételi oldala 8 milliárd forintot tartalmaz, amelyet 5,5 milliárdos haszonbérleti díjból, 2,5 milliárdot pedig termőföld és egyéb ingatlan értékesítéséből várnak. A 14,5 milliárdos kiadási oldal legnagyobb tétele a 10,9 milliárd érétkű életjáradék kifizetése a termőföldért cserébe. Az állami ingatlan felmérésére 1,5 milliárdos költséget terveznek. (MTI)
