Újépítésű ingatlanok: van még hova drágulni?

2020 fekete év volt az újépítésű ingatlanok szempontjából. A MÁP+ 2019-es bevezetése, az 5-ről 27 százalékra változó áfa, a kedvezményes rozsdaövezeti áfa beharangozása miatti kivárás és a koronavírus együttes hatására az év első felében a budapesti újlakás-piac hatéves mélypontra ért. Az OTP Ingatlanpont adatbázisa alapján az év folyamán 4000 új, kétlakásosnál nagyobb budapesti társasházban lévő lakás talált vevőre, ami 2019-hez képest 30 százalékos visszaesést jelentett és 2014 óta a legalacsonyabb értékesítési volumen volt. A fellendülést azonban már 2020 második felében is érzékelhettük és 2021-re ismét egyértelműen felvirágzott az újlakások piaca.

„Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe alapján 2020 és 2021 első negyedéveit összehasonlítva elmondhatjuk, hogy miközben körülbelül ugyanannyi új projekt értékesítése indult el, az ezekben megépülő lakások száma 80 százalékkal növekedett. Látszik tehát, hogy a nagy projektek nagy fejlesztői lendületesen indították ezt az évet” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az 5 százalékos áfa bevezetésének, illetve az új otthonteremtési kedvezmények (CSOK-os áfa- illetve illetékmentesség) hatására nagy az érdeklődés az újépítésű lakások iránt, és az újonnan induló fejlesztések száma alapján a beruházók is optimistán tekintenek a jövőbe. Az árak növekedése az ingatlanhirdetéseket böngészve is tetten érhető, Budapest eddig olcsóbb, külvárosi kerületeiben, például a XV. és XIX. kerületben is megjelentek a 800 ezer forintot elérő négyzetméterárak az új társasházi ingatlanoknál. A fővárosi beruházások mellett a nagyvárosokban is nagy számban indulnak a néhány helyen eddig ritkaságnak számító  új projektek, így a vidéki piacon is látszik a fellendülés.

Mennyi adót kell fizetni ingatlan értékesítésekor? ITT kiszámolhatja!

Az áremelkedés egyrészt az építőanyag- és telekárak, valamint a – szaporodó felújítások által is gerjesztett – kivitelezési költségek folyamatos növekedésével magyarázható, ami ugyanakkor az 5 vagy - CSOK igénybevételével - 0 százalékos áfa és az illetékmentes vásárlás miatt kevésbé észrevehető, így az újépítésű ingatlanok iránti kereslet egyértelműen bővül.

Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai alapján sok beruházó csak később kezdi meg az építkezést, ami miatt a következő évekre elnyújtott kivitelezés és értékesítés várható, ezt a tendenciát tovább erősítheti a szigorúbb épületenergetikai szabályozás bevezetésének ismételt elhalasztása is. Az új, 2022. június 30.-ai határidő elsősorban a kisebb projektek, vagy önálló házak esetében jelenthet előnyt, mert ezeknek a rövidebb kivitelezési időtávja  lehetővé teszi az építési technológia módosítását.

Az újlakás-piaci kínálat jelentős arányban koncentrálódik a rozsdaövezetekben, melyek esetleges kedvezőbb (gyakorlatilag egységesen 0 százalékos) áfaterhe továbbra is terítéken van. A koronavírus-járvány miatti vevői preferenciák módosulása ugyanakkor újra nagy lendületet adott a zöldövezeti, városperemi, kertvárosi fejlesztéseknek is.

„Az, hogy meddig tarthat az áremelkedés, nehezen megjósolható. Addig, amíg a kereslet nem esik vissza, és a kivitelezői oldalon sem mérséklődnek a költségek, addig az újépítésű ingatlanok árainak csökkenése sem várható.

Ugyanakkor az otthonteremtési támogatások arra ösztönözhetik – elsősorban – a családos vásárlók egy részét, hogy a most elérhető kedvezmények miatt előre hozzák az eredetileg csak néhány év távlatában tervezett vásárlásaikat. A kérdés pedig az, hogy ez milyen hatással lesz 3-4 év múlva a piacra, visszaesik-e a nagyobb újépítésű lakások iránt kereslet. A bérleti hozamok csökkenésével a befektetési célú vásárlók száma jelenleg is csökken, ami szintén hatással lehet az újlakások iránti keresletre” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.