Válaszút előtt a jegybank
A jegybank számára most a csökkenő belső kereslet és a zsugorodó import jelenthetné a kiutat, mert ebben az esetben lelassulna az infláció is. A kivárás jelentősége, hogy így elodázható lenne a szigorítás és a kamatemelés, amelyet mindenképpen megpróbál elkerülni az MNB. Előbb fogja újfent unortodox eszközökkel szabályozni a helyzetet a jegybank, véli Horváth István.
A Sberbank elemzője szerint azért van csapdahelyzetben az MNB, mert ha szigorítani kezd, akkor a nem túl rózsás gazdasági teljesítményt fékezi tovább. Ha viszont lazítana – amire igazából már nincs tér -, vagy tovább tétlenkedne, akkor a forint gyengülhet újabb rekordszintre. A kitörő valutaárfolyam az energiaáron és az importtermékeken keresztül átszivárog a hazai árakba is, ami inflációt gerjeszt. Az áremelkedés azonban a jegybank kimondottan legnagyobb ellensége, ráadásul társadalmi népszerűségvesztéssel kell fizetni érte.
A jegybank nem szívesem játszaná el újra a korábbi megtépázott, majd szépen visszaépített hírnevét, ezért óvatos lépésekkel kezd majd neki egy szigorításnak is, például devizacsere-ügyletekkel szabályozza majd a bankrendszerben lévő forint-likviditást, véli Horváth István.
Mi lesz így az államadóssággal?
A jelenlegi helyzetre tekintettel a piac a szokásosnál elnézőbb a hiánnyal kapcsolatban, az államadósságot azonban finanszírozni kell. Külső kötvénykibocsátásból az idei igény fele már megvan, de a nyomás továbbra is fennáll a kötvénypiacon. Mindez a hosszú távú kamatokat, az 5-10 éves lejáratúakét nyomhatja feljebb. Mindemellett minimálisan nőtt a valószínűsége annak a forgatókönyvnek is, hogy egy folyamatos áremelkedéssel a monetáris irányítás hosszabb távon elinflálja az – elsősorban forintban tartott és az elmúlt években korábban nem látott mértékűre duzzadt – államadósság egy részét.