Válságadó - Mely szektorok kerültek a fókuszba?
A belgiumi magyar nagykövetség külgazdasági irodája és a Parragh vezette kamara brüsszeli EU-képviselete által szervezett kerekasztal-beszélgetésen alapvetően az EU belső piaci reformjáról volt szó, de a résztvevők az MTI tudósítójának kérdése nyomán kitértek az úgynevezett válságadók - tehát a pénzügyi szektor külön megadóztatása, illetve további intézkedések - lehetséges hatásaira is.
A magyar kormányfő szerdán jelentette be, hogy három évre szóló válságadót kíván bevezetni a kormány, amit a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor, valamint a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe már 2010-ben is. Parragh László helyeselte a lépést, mondván, nem nagyon volt más választás, hiszen a költségvetési egyensúlyt mindenképpen biztosítani kell, és ez a fajta célzott költségvetési bevételnövelés szerinte jobb megoldás, mint az egyéb, általános érvényű megszorító intézkedések, elvonások, illetve adóemelések.
Megjegyezte: igaz az, hogy a végén mindig a fogyasztó fizet, de így is pozitív folyamatokat remél attól, hogy az említett ágazatokat terhelik különadóval. A kamarai elnök azonban figyelmeztetett arra: a kormánynak a költségvetési egyensúly fenntartása mellett meg kell valósítania két további célt is. Az egyik, hogy át kell alakítania a nagy elosztó rendszereket, vagyis a nyugdíj-, az oktatási, az egészségügyi és az adórendszert, valamint a kutatás-fejlesztés finanszírozását. Enélkül ugyanis a költségvetési egyensúly nem lesz fenntartható - mondta. A másik feladat - állapította meg - az, hogy növekedési pályára kell állítani a magyar gazdaságot, mert ennek hiányában elfogy a kormány politikájának társadalmi támogatottsága.
Györkös Péter nagykövet, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet vezetője kiemelte, hogy a válságadó-intézkedések átmeneti jellegűek, és ő is szükségesnek mondta a strukturális reformokat. Leszögezte, hogy a miniszterelnök által bejelentett intézkedések magyar megítélés szerint nem állnak ellentétben az unió jogi előírásaival. Terták Elemér, aki igazgatói tisztséget tölt be az Európai Bizottság belső piaci főigazgatóságán, megállapította, hogy a bejelentett magyar intézkedések nem példa nélküliek az EU-ban. A brüsszeli bizottság - tette hozzá - azt reméli, hogy amint a szorító helyzet enyhül, a kirótt válságadók mértéke hozzásimul az európai szinthez, és nem lesznek attól durva eltérések.
Ami a küszöbön álló uniós belső piaci szabályreformot illeti, ezzel kapcsolatban Parragh László elmondta: a magyar kis- és középvállalkozói kör saját túlélésével - piacainak megtartásával, finanszírozás megszerzésével - van elfoglalva. Magyarország már egy kész unióba lépett be, ahol adottak voltak a szabályok - folytatta. Úgy vélekedett: az uniós belső piaci reform kapcsán tudatosulnia kellene annak, hogy igenis lehet Brüsszelben befolyásolni a folyamatokat. "El lehet érni azt, hogy a mi szempontjaink is érvényesüljenek" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ez nem csupán Magyarországra, hanem a környező térségre is vonatkozik.
"A mi vállalkozásaink kisebbek, szegényebbek, kevésbé tőkeellátottak, kevesebb piaci kapcsolattal rendelkeznek, tehát nagyon sok mindenben másként néznek ki, mint amit itt Brüsszelben kis- és középvállalkozás alatt értenek. Amit mi megtehetünk e jogszabály kapcsán, hogy megpróbáljuk a saját prizmánkon keresztül a saját problémarendszerünket megértetni. Olyan technikákat kellene ebbe beemelni, amelyek a magyar kisvállalkozások számára is megfelelő választ adnak" - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. (MTI)
