Változik a befektetési alapok működésének szabályozása
A törvényt december 23-án fogadta el az Országgyűlés. A működő befektetési alapkezelőknek 2012. április 30-ig kell megfelelniük az új szabályoknak. Az ÁÉKBV alapkezelő kétféle lehet: olyan, amely más uniós, illetve EGT-államban bejegyzett és Magyarországon fióktelepet működtet, illetve amelyet Magyarországon jegyeztek be. Ez utóbbi viszont jogosult fióktelepet működtetni az Európai Gazdasági Térség (EGT) államaiban.
Az ÁÉKBV alapkezelőkre speciális szabályok vonatkoznak, s az ÁÉKBV által forgalomba hozott értékpapírok más európai uniós tagállamban is forgalomba hozhatók. A törvény megkülönböztet gyűjtő- és cél-ÁÉKBV-t. A gyűjtő-ÁÉKBV olyan alap, amely tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV értékpapírjaiba fekteti. Ez a másik alap a cél-ÁÉKBV. Az ebbe való befektetéshez előzetes felügyeleti engedély szükséges.
A jogszabály a kollektív befektetési formába sorolja a befektetési alapot, az ÁÉKBV-t és minden olyan kollektív befektetési vállalkozást, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára. A befektetési alap fogalma magában foglalja valamennyi hazai ÁÉKBV és ÁÉKBV-nek nem minősülő, befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeget, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel.
A befektetési alapot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete veszi nyilvántartásba. Az alap törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár. A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg. A befektetési alap lehet zártkörű és nyilvános. A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából az alap nyíltvégű vagy zártvégű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan lehet. Az alapkezelő fektethet értékpapírba vagy ingatlanba, illetve az uniós harmonizáció szerint működhet ÁÉKBV-ként, vagy harmonizáció nélkül, nemzeti szabályok szerint.
A nyilvános alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén 200 millió, ingatlanalapnál egymilliárd forint. A zártvégű alapok legkisebb indulótőkéje az előbbiek fele. Az alapkezeléshez felügyeleti engedély kell, s ezt akkor kapja meg, ha rendelkezik legalább 125 ezer euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 39 millió forint) induló tőkével. Ha a kezelt portfólió meghaladja a 250 millió eurót, akkor szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie.
A befektetési alapon belül részalapok is létrehozhatók, és egy részalapon belül több befektetésijegy-sorozat is forgalomba hozható. Az alap kezelését - a felügyelet előzetes engedélyével - másik alapkezelőnek át lehet adni. Új a szabályozásban, hogy nyíltvégű értékpapír befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált (azaz nem váltható éven belül készpénzzé), a befektetési alapkezelő - a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében - dönthet ezeknek az eszközöknek a befektetési alap portfólióján belül történő elkülönítéséről. (MTI)
