Változik a számvevőszékről szóló törvény
Az új törvény is rögzíti, hogy az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely a parlamentnek alárendelve látja el feladatát. A jogszabály kimondja, hogy a számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független, általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. A sarkalatos törvény elfogadásával az Országgyűlés módosította a büntető törvénykönyvet is.
Ennek eredményeként szabadságvesztéssel büntethetik azt a személyt, aki az ÁSZ ellenőrzésével kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve azt is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet. A szabadságvesztés időtartama három évig terjedhet, ha a cselekmény a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja. A jogszabály értelmében az ÁSZ ellenőrzésein alapuló megállapításaival, javaslataival és tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját.
A törvény szerint a számvevőszék a megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet. Az ÁSZ jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet. Az ÁSZ az intézmény költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a kormány változtatás nélkül terjeszti be az Országgyűlésnek.
Újdonság, hogy a számvevőszék költségvetését minden évben úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi büdzsében megállapított összegnél. A törvény alapján a számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az intézmény elnöke hagy jóvá. Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról a számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést. A törvényben meghatározott feladatkörében az ÁSZ köteles ellenőrzést folytatni a parlament döntése alapján, és ellenőrzést végezhet a kormány felkérésére.
Az ÁSZ elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről. Az ÁSZ a NATO, az Európai Unió, illetve azon nemzetközi szervezetek felkérésére, amelyeknek a magyar állam tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére - díjazás ellenében is - ellenőrzést folytathat le, valamint az ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet belföldön és külföldön.
Az új törvény rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (és a pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét. A számvevőszék az államháztartás gazdálkodásának áttekintése keretében ellenőrzi a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok, továbbá ezek társulásai gazdálkodását.
Az ÁSZ az államháztartásból származó források felhasználásának vizsgálata során ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket, intézményeket, valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál, a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, Az ÁSZ elnökét egy parlamenti képviselőkből álló, nyolctagú bizottság javaslata alapján választják, az elnök újraválasztható, és az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog illeti meg. Az ÁSZ elnökét 12 évre választja kétharmados többséggel a parlament, az erről szóló rendelkezést az alaptörvény rögzíti. (MTI)
