Franciaországban vasárnap lesz a nemzetgyűlési választások első fordulója

A Szocialista Pártból, a tőle balra álló pártokat tömörítő Baloldali Frontból és a Zöldekből álló parlamenti baloldal a szavazatok 45 százalékára, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója 35, míg a szélsőjobboldali Nemzeti Front 15 százalékra számíthat. A kétfordulós választás végén azonban mintegy 300-350 közötti képviselői helyet, azaz biztos többséget szerezhet a baloldal.

Amennyiben azonban a közvetlen elnökválasztás után a szinte tejhatalommal rendelkező államfő tábora mégsem szerezne többséget a nemzetgyűlésben, jogköreinek jelentős részét elvesztené a parlamenti többség által támogatott miniszterelnök javára. A szocialistáknak ezért lényeges megnyerniük a nemzetgyűlési választásokat, ha el akarják kerülni, hogy Francois Hollande egy jobboldali miniszterelnökkel kerüljön hatalmi "társbérletbe".

Nicolas Sarkozy elnökválasztási vereségét követő visszavonulása után a jobboldal vezető nélkül maradt, s befolyásos politikusaik nyilatkozatai alapján úgy tűnik: az UMP maga sem számol azzal, hogy társbérletbe kerülhet a szocialista államfővel. A pártot jelenleg vezető Jean-Francois Copé, Francois Fillon volt miniszterelnök és Alain Juppé volt külügyminiszter elsősorban egymás ellen küzd a jobboldal vezetői szerepéért, már a 2017-es elnökválasztásra gondolva.

A favoritnak számító szocialisták azzal tisztában vannak, hogy egyedül nem fognak tudni többséget szerezni, és legalább 15-25 képviselői helyet a Zöldeknek kell majd átengedniük. Ugyanakkor azt remélik, hogy nem kell majd "közösködniük" a parlamentben a radikális és kommunista Baloldali Fronttal, amely várhatóan szintén 15-25 fős képviselői csoporttal rendelkezik majd az új alsóházban.

Az elnökválasztáson 18 százalékot elért szélsőjobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front arra számít, hogy 1986 után most először ismét küldhet képviselőket a nemzetgyűlésbe. Erre elsősorban a délkeleti és az északi országrészben van esélye. A pártelnöknek saját választókörzetében, az északi Hénin-Beaumont nevű városban egy szocialista képviselőjelölt mellett az elnökválasztáson legnagyobb ellenfelének bizonyult Jean-Luc Mélenchonnal kell összecsapnia.

A jobbközép kizárta az együttműködés lehetőségét a szélsőjobboldallal, de a két forduló között elképzelhető, hogy egy-egy választókörzetben helyi szinten megállapodás születik az FN és az UMP jelöltjei között.

Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. A biztos bejutáshoz az első fordulóban legalább 50 százalékot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor második fordulót tartanak, amelyben minden legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat. Az 577 körzetből mintegy 80-90-ben várható úgynevezett hármas csata, azaz a jobb- és a baloldal mellett az FN jelöltjének talpon maradása. (MTI)