Végtörlesztés: megfontoltságot javasol az ING
2011. szeptember 27. Életük egyik legnagyobb dilemmája előtt állnak azok a devizahitelesek, akiknek módjukban áll a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségével élni. Egyik oldalról vonzónak tűnhet ugyanis, hogy egy csapásra megszabadulhatnak az árfolyamkockázattól, a devizahitel összes nyűgétől-bajától, a másik oldalról ugyanakkor látják azt is, hogy mind a megtakarításból, mint a forinthitellel történő kiváltásnak megvan a maga hátránya. Előbbi esetben a devizahitel végtörlesztése a pénzügyi vagyon terhére történik, annak összes negatív következményével, utóbbi esetben pedig az adós „befagyasztja” a törlesztő részletét, amely így – a nemzetközi válsághangulat enyhülésével – nem fog tudni visszatérni korábbi szintjére, vagy annak közelébe. Arról nem beszélve, hogy a törlesztő részlet nagysága várhatóan nem lesz jelentősen kisebb az addigi devizahitelénél.
„Látható, hogy ezúttal többről van szó, mint szimpla hiteldöntésről. Komplex pénzügyivagyon-, sőt életvezetési döntést kell majd hozniuk az embereknek. Egy olyan döntést, amely hosszú évekre, sőt akár évtizedekre meghatározza majd az életüket” – hívja fel a figyelmet Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Magyarország vezető életbiztosítójának első embere szerint különösen a hosszú távú megtakarítások „feláldozása” járna negatív következményekkel. „Egy hosszú évek gondos takarékoskodásával felhalmozott, a jövő biztonságát jelentő pénzügyi megtakarítás »bedarálása« szolgálhat pillanatnyi érdekeket, ám hosszú távon az egzisztenciális biztonság, a családi jólét, a nyugodt nyugdíjas évek ellen hat” – húzza alá Kovács Zsolt. Az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint mindezért megfontoltságra, a helyzet komplexitásának áttekintésére, valamint egy a döntésben segítő pénzügyi partnerre van szükség.
Hogy pontosan hány ember áll a döntés előtt, arról megoszlanak a vélemények. A várakozások 100 és 300 ezer között szóródnak – ennyi devizaadós szállhat ki a hiteléből. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a végtörlesztéssel biztosan élni kívánók közel fele saját megtakarításból tervezi kiegyenlíteni tartozását. Közülük 27 százalék a folyószámláján, vagy lekötött forintbetétekben lévő megtakarítását használná fel, további 27 százalék a tartós befektetési számláját törné fel, esetleg lakástakarék-pénztárban felgyülemlett megtakarításához nyúlna, míg az ingatlaneladás lehetőségével 13 százalékuk számol.
A racionális döntést valószínűsíti, hogy a válság nyomán alapvető átalakulás ment végbe a magyarok pénzügyi hozzáállásában. Az emberek konzervatívabbak lettek, hosszabb távra terveznek, és mindebben professzionális támogatást várnak pénzügyi szolgáltatójuktól. „Azoknak az időknek vége, amikor bárki adhatott pénzügyi tanácsot. A tanácsadás minősége, a tanácsadó hitelessége elsőrendű prioritássá vált. Az embereket ma már sokkal nehezebb »csőbe húzni«, tisztában vannak hosszú távú érdekeikkel, és azokat nem áldozzák fel rövid távú szempontok miatt, vagy akár egy úgynevezett pénzügyi tanácsadó rábeszélésére” – állítja Kovács Zsolt.
Az ING Biztosító első embere ugyanakkor a „végtörlesztés utáni élettel” kapcsolatban is derűlátó. Úgy látja, hogy akik kiváltják devizahitelüket, a korábbinál nagyobb hajlandósággal, illetve képességgel fognak rendszeres, hosszú távú megtakarításokat képezni. „Az árfolyam-ingadozások kiiktatódásával a családi költségvetések kiszámíthatóbbá válnak, ez pedig a rendszeres megtakarítást igénylő, hosszú távra szóló konstrukciók – amilyen egy befektetési célú életbiztosítás – irányába tolhatja az embereket” – húzza alá Kovács Zsolt. Az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint alapvető fontosságú, hogy mindezt a pénzügyi szabályozás is támogassa, a többi között a pénzügyi közvetítői szakma minőségi sztenderdjeinek az erősítésével.
