Visszaszorítja a szürkegazdaságot a bankkártya
Igen jelentős a rejtett gazdaság mértéke Európában, értéke mintegy 2100 milliárd euróra tehető, amely az Európai GDP 20 százalékát teszi ki - derült ki az AT Kearney kutatóintézet tanulmányából, amelyet a Visa Europe megbízásából készítettek. A 12 európai országban végzett felmérés 2008-ban készült, a felülvizsgálatot 2010-ben végezte el a társaság. A legkedvezőbb arány - 8-8 százalékkal - Svájchoz és Ausztriához köthető, a legrosszabb adatokat a kelet-európai országok hozták - Bulgária 33 százalékos szintje a legmagasabb. Magyarország az átlag felett, 24 százalékon áll a kutatás szerint. A felmérés egyértelműsíti, hogy az árnyékgazdaság egész Európában az építőiparban, a gyártócégek és a kereskedelmi szektor szereplői között a legjelentősebb.
Jacek Krawczynski a kutatócég témafelelőse fontosnak tartotta hangsúlyozni: a rejtett gazdaság alatt nem a kriminaltás területet érti a kutatók: a munka legális, ám a kivitelezés illegális. Két fontos területe a be nem jelentett munka, illetve az adókerülés, arányuk a rejtett gazdaságon belül 2/3 - 1/3 Európában. A fő mozgatórugó a pénzügyi haszon, ami az adott cégnél az illegális tevékenységnek köszönhetőe jellemzően befizetési kötelezettségének elmaradása miatt marad.
Csökkentett áfa a kártyahasználathoz
A készpénzhasználat nagyban segíti a rejtett gazdaságot, a korreláció a rejtett gazdaság térnyerése és az elektronikus tranzakciók fejlettlensége között 80 százalékos az AT Kearney szerint. A fő megállapodás szerint tehát az elektronikus fizetések elterjedése nagyban hozzájárul a rejtett gazdaság visszaszorulásához. Az államok számos intézkedést hoztak, Krawczynski szerint az egyik legérdekesebb kezdeményezésre Kolumbiában került sor: ott kedvezményes (csökkentett) áfát kell fizetniük azoknak, akik kártyával fizetik az áruk/szolgáltatások ellenértékét. Olaszországban számottevően növekedtek a bevételek a kötelező számlaadás 2006-os bevezetésével. A kutatóintézet szerint az elektronikus fizetések 10 százalékos növekedésvel a rejtett gazdaság 4-6 százalékkal szorul vissza.
Magyarországon az egy főre jutó 84 elektronikus tranzakcióval messze elmarad az EU 150 tranzakciós átlagától. A mintegy 70 ezer hazai bankkártya terminál szintén messze áll az uniós szinttől. Itthon az állami szektor nem jár élen a kártyás fizetés elterjesztésében, s bár születtek intézkedések, mind a mai napig nem kötelező az elektronikus fizetés a kereskedelmi szereplők közözz - hívta fel a figyelmet Kiss Ede, a Visa Europe Magyarországért felelős területi igazgatója.
Nagy a magyar készpénzállomány
Magyarországon a készpénzállomány a GDP 8 százalékát teszi ki, ami relatíve magasnak számít - mondta el Ferenczi Barnabás, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója. Ezen belül ugyanakkor a legális tranzakciós készpénzkereslet ennek mindössze negyedét teszi ki - ez is magasabb, mint a kivánatos. Az ezen felüli reziduális készpénzkereslet tekintetében Svájc például előttünk jár, ám míg ott a vagyonfelhalmozás a fő indok, addig hazánkban a rejtett gazdaság az egyik hajtóereje a készpénzforgalomnak. A szakember szerint a készpénzhasználat nem szociális kérdés - ez erősíti, hogy a kibocsátott bankjegyek 53 százaléka 10 és 20 ezer forintos. Az állami kifizetések 30, a nyugdíj és szociális kifizetések 50 százaléka készpénzalapú, ráadásul a sárga csekkek forgalmának 10 százaléka szintén az államhoz köthető. A bizalomhiány erősíti a készpénzhasználatot, ám a vállalatok esetében a túlzott készpénzforgalom azzal jár, hogy nőnek a kinnlevőségek, nyúlik a számlák kifizetésének határideje. Az olcsóbb fizetési rendszer évi 100 milliárd forint megtakarítást jelentene évente az MNB számításai szerint, ráadásul az átláthatóbb viszonyok révén könnyebb és olcsóbb lehetne a vállalkozások hitelezése és a tőkebevonás.
Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, a Corvinus Egyetem professzora szerint a kormányzat pénzügyi szolgáltatókkal szembeni fenntartásai mellett a pénzügyi kultúra hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben a jelek szerint a régiós versenytársakhoz is nőtt a lemaradásunk.
