Bajba kerülnek a gázzal és fával fűtők Magyarországon!

Egyenlőtlen fűtési szokások Magyarországon

A legutóbbi népszámlálás adatai nemcsak a fűtési módok megújulásának ütemét mutatják, hanem a területi különbségekre is rávilágítanak.

Az ország nagy részén még hosszú ideig hozzátartozik a télre való felkészüléshez a kazán kitisztítása, a kémény átvizsgálása és a tüzelőanyag felhalmozása. Holott tiszta energiaforrások használata mellett ezek teljesen feleslegessé válnának.

A friss adatok alapján a vezetékes gáz dominál (62,5%), ezt követi a fafűtés (31,8%), majd az áram (9%). A szén, a palackos gáz és egyéb fűtőanyagok együtt sem érik el a 3 százalékot. (Mivel sok háztartás többféle fűtőanyagot is használ, ezért az összesítés meghaladja a 100 százalékot.)

A területi eltérések azonban jelentősek. Békésben a gázt használók aránya meghaladja a 76 százalékot, míg Baranyában 45 százalék alatt marad. A fatüzelés Nógrádban a legerősebb (54%), míg Budapesten alig számottevő (2,8%). Csongrád-Csanádban 29,1% a részesedése.

Az árammal való fűtés Pest vármegyében a legelterjedtebb (14%), és Komárom-Esztergom, Fejér, valamint Budapest szintén 10% fölött van. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmárban mindössze 5%, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 5,8%.

Az eltéréseket – Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint – nem lehet egyetlen tényezővel magyarázni. Közrejátszhat a településszerkezet, a lakásállomány összetétele, a gázhálózat kiépítettsége, az erdők közelsége, valamint az is, hogy mennyire intenzíven zajlott az új lakásépítés és felújítás.

Ez jól látszik az említett példákon: Békés és Csongrád-Csanád, ahol magas a gázhasználat és kevésbé jellemző a fa, az ország legurbanizáltabb térségei közé tartoznak (77 és 75% városi lakosság), miközben alig van erdőterületük. Ezzel szemben Nógrádban, ahol kevés a városi lakó (40%), sok az erdő, ezért a fatüzelés dominál.

Az új építésű lakások képe

A 2010 után épült otthonoknál jobban kirajzolódik a változás. Az egyetlen fűtőanyagot használóknál a vezetékes gáz továbbra is vezet (73%), de az áram szerepe 19% fölé nőtt, míg a fa részesedése 6%-ra esett vissza.

A különbségek azonban itt is látványosak. Nógrádban még az új házak 29%-a is fatüzelésre épít, míg Fejérben és Tolnában az árammal fűtött új lakások aránya 28%. Szabolcs-Szatmár-Beregben az új otthonok 79,7%-a gázzal működik, és csak 8,7% árammal. Győr-Moson-Sopronban még erősebb a gázfüggés (80,7%), a fa aránya viszont már csak 5,9%.

Három vármegye, ahol az új lakásoknál a gázfűtés 60% alatt van: Nógrád (53,5%), ahol a fa dominál, valamint Tolna (55,3%) és Somogy (58,9%), ahol az áram nagyobb aránya (28% és 24,8%) ellensúlyozza ezt.

Modern energetikai berendezések

A népszámlálás adatai a korszerű technológiák elterjedését is mutatják: a 2010 után épült lakások 17,1%-ában van napelem, 12,8%-ában hőszivattyú, és minden 23. házban mindkettő megtalálható.

A napelemek Fejérben (24%), Hajdú-Biharban (23%), Békésben és Csongrád-Csanádban (21%) a leggyakoribbak. Hőszivattyúban Veszprém (22%) és Tolna (20%) vezet. Szabolcs-Szatmár-Bereg mindkét listán sereghajtó (14% és 7%). Érdekes, hogy a dinamikusan fejlődő Győr-Moson-Sopron is az utolsók között van (14% és 8%).

Négy évtizedes távlatban

Az adatok hosszabb időszakot vizsgálva is érdekes képet adnak. Ma az otthonok 64%-a egyféle fűtőanyagtól függ, 21% többféléből gazdálkodik, míg 15% távfűtést használ.

Az 1981–2000 között épült lakásoknál a távfűtés még 20%-os arányt képviselt, de az utóbbi két évtizedben ez 4–5%-ra zsugorodott. A többféle tüzelés is visszaszorult: az ezredforduló előtt 25%, majd 2010–2020 között már csak 17%.

Ezzel szemben az egyetlen fűtési mód előretört: a 2000–2010 között épült lakásoknál már 75% volt az aránya. A gáz 2000–2010 között érte el csúcsát (85%), utána 71–73%-ra mérséklődött.

A fa népszerűsége folyamatosan csökken: az 1981–2000 közötti 24%-ról előbb 12-re, majd 6%-ra esett. Az áram viszont reneszánszát éli: az 1981–2010 közötti időszakban mindössze 3%-os volt a szerepe, a 2010 után épült otthonoknál azonban már 19%-ot tesz ki.