Nyugdíjreform 2025 után - erre számíthatnak a jövő nyugdíjasai

A 2025 utáni időszak egyik legnagyobb kihívása a magyar nyugdíjrendszer átalakítása lesz. Szakértők szerint, ha nem történnek érdemi reformok, akkor a Ratkó-unokák 2038–2042 közötti tömeges nyugdíjba vonulása súlyos finanszírozási gondokat okozhat, és a rendszer legfeljebb 2037-ig működhet biztonságosan.
Mi az egyéni nyugdíjszámla lényege?
Az egyéni számlák bevezetése csak akkor lehetséges, ha Magyarország részben áttérne egy tőkefedezeti rendszerre. Enélkül, a jelenlegi felosztó-kirovó modellben nincs értelme ilyen számlát létrehozni.
A svéd nyugdíjrendszer szolgálhat mintaként, ahol minden kereső jövedelmének egy része két számlára kerül: egy névlegesre és egy valódira. A nyugdíj összege a felhalmozott tőke nagyságától és a hátralévő várható élettartamtól függ. Ez a rendszer igazságosabb, mert aki többet fizet be, illetve később megy nyugdíjba, az magasabb ellátásra számíthat.
Alternatívák más országokból
- Német nyugdíj modell: a nyugdíjak pontszámokhoz kötődnek, melyeket a kereset és egyes biztosítási időszakok (pl. gyermeknevelés, munkanélküliség) után kapnak a biztosítottak.
- Dán nyugdíj modell: alapnyugdíj és foglalkoztatói pillér kombinációja.
Mindegyik jelentős előkészítő munkát igényelne, mielőtt bevezethető lenne Magyarországon.
Mit kellene tenni sürgősen?
A szakértői javaslatok közül a nyugdíjemelési eljárás átalakítása és a jelenlegi számítási rendszer méltánytalanságainak megszüntetése lehet a legfontosabb első lépés. Ezzel lehetne elindítani egy szélesebb körű nyugdíjreformot, amely hosszú távon is biztosítaná a rendszer fenntarthatóságát.