A bázisiskola, képzőközpont, vállalkozás hármasára kell alapozni az építőipari szakképzést

Tóth Istvánné, aki egyben az Építőipari Ágazati Készségtanács (ÁKT) elnöke is közölte, hogy ennek a hármasnak a kialakítására részben a széttöredezett iskolaszerkezet miatt van szükség. Ugyanis Magyarországon százötvenkét olyan képzőintézet van, ahol az építőipar valamilyen szakmáját oktatják.

Ezért az ÉVOSZ szerint ki kell jelölni a bázisiskolákat, ahol összegyűjtik a jó oktatókat és a modern technológiákat. Az iskolák és a vállalkozások közé pedig kell egy állomás a képzőközpontokkal, amelyek a szakmai képzés fontos helyszínei. Pozitívumként értékelte, hogy az országban már létrejött tizenhárom képzőközpont, amelyekből négy Budapesten, a többi vidéken található.

Tóth Istvánné kiemelte, az OKJ-s képzést felváltó szakképzési rendszer az eddigi tapasztalatok alapján kínálat vezérelt, miközben az építőiparnak valójában kereslet vezérelt képzésre van szüksége.

Példaként említette, hogy a 2022/2023-as tanévben a teljes építésgazdaságot, így az épületgépészetet is lefedő szakmákban tizennégyezer-háromszáz diák kezdte meg tanulmányait. Legtöbben kétezer-háromszázhuszonkilencen festő, mázoló, tapétázónak és kétezer-egyszáztizennyolcan burkolónak, illetve kétezer-egyszáztizenegyen kőművesnek tanultak. Ácsnak nyolcszáztizenkilencen, szigetelőnek kétszáznegyvenen, szerkezetépítő és -szerelőnek viszont csak harmincnyolcan, kőfaragónak pedig csupán tizennyolcan jelentkeztek. Miközben ez utóbbi területen is ennél sokkal több szakemberre lenne szükség.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon százharmincnégyezer építési vállalkozás működik, ezek közül húsz nagy cég van, a szakképzési modell pedig ez utóbbiakra lett kitalálva. Az ÉVOSZ azonban azon dolgozik, hogy a nagy magyarországi építőipari cégek az egyes projektjeik megvalósítása mellett a képzésbe is vonják be a hazai alvállalkozóikat.

Az ágazat problémáit az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is felismerte, ugyanis a tárca által készített tervezet, a 2023-2027-es építésgazdasági stratégia kitér az építőipari szakképzésre is. A stratégia fejlesztési célkitűzései között szerepel a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolása, a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő biztosítása, valamint a modern technológia alkalmazása. Ezeken felül az ÉKM tervezete kitér még a marketing jelentőségére is. Ezzel összefüggésben Tóth Istvánné elmondta, hogy számít a médiára, elsősorban a közmédiára.

"Most rossz idők járnak az építőiparban", az első félévben harminc százalékkal esett vissza a termelés - ismertette Tóth Istvánné, aki egyúttal jelezte, itt az idő, hogy az utánpótlással foglalkozzanak.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a szakszövetség, amely jövőre lesz 35 éves, az építőipari képzésben is megkerülhetetlen.

A rendezvényen a magyarországi mellett a külföldi építőipari szakképzési tapasztalatokról is beszámoltak.

A helyszínen kiadott tájékoztató szerint az ÉVOSZ 1998. óta vesz részt az EU szakképzés fejlesztését támogató Leonardo, valamint az Erasmus+ programjaiban. A projektekben egyrészt építőipari szaktanároknak, oktatóknak és szakképzési szakértőknek, másrészt fiatal építőipari szakmunkásoknak és végzős tanulóknak szerveznek továbbképzéseket.