A BCG-oltás nem biztosít hosszú távú védettséget a vírus ellen

Az eredetileg a tuberkulózis ellen kifejlesztett BCG (Bacille Calmette-Guérin) vakcinának hosszan tartó, általános immunstimuláló hatása is van, ezért a járvány kezdetén sok kutató úgy vélte, hogy az új koronavírus okozta Covid-19 ellen is hatásos lehet.
    
A kanadai Nemzeti Tudományos Kutatóintézet (INRS), a Sherbrooke-i Egyetem, a Montreali Egyetem és a Lavali Egyetem kutatói a Vaccine című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban összehasonlították Covid-19-betegségen átesett embereknek és egy kontrollcsoportnak a gyermekkori beoltottságát.
    
Korábbi tanulmányokban tudósok kimutattak lehetséges összefüggést a lakosság BCG-vel való átoltottsága és a Covid-19 halálozási rátája között. A kanadai kutatócsoport szerint azonban azok módszertanai nem vizsgálták, hogy azok, akiket beoltottak BCG ellen, ugyanazok-e, akiknek jobbak a túlélési kilátásai,  és nem vettek számításba bizonyos tényezőket, amelyek torzíthatják az eredményeket.
    
"Tanulmányunk meggyőzően kimutatta azt, hogy a BCG, amelynek erős immunstimuláló hatása van, nem biztosít nagyon hosszú távú védettséget a Covid-19 ellen. Nem ezt az eredményt reméltük, de végül is ez a releváns kérdés lekerülhet az asztalról" - mondta Jacques Pépin, a tanulmány első szerzője.
    
"Még ha eredményünk negatív is lett, fontos, hogy megismertessük azt a közvéleménnyel, mivel ellentmond a korábbi tanulmányoknak, amelyeknek fontos módszertani gyengeségeik voltak. Eredményünk a lehető legigazoltabb, amely e kérdésről rendelkezésre áll" - tette hozzá Marie-Claude Rousseau professzor.
    
A kutatók 2020 márciusa és októbere között 920 Covid-19-en igazoltan átesett embert és egy 2123 fős kontrollcsoportot vizsgáltak, amelynek tagjai nem fertőződtek meg az új koronavírussal. Összehasonlították oltottsági állapotukat a quebeci oltási regiszter alapján. Megállapították, hogy a Covid-19-en átesettek 54 százaléka kapott gyermekkorában BCG-oltást, a kontrollcsoportban pedig ez az arány 53 százalék volt.
    
A kutatók elemzésükben figyelembe vettek olyan tényezőket is, mint az illető foglalkozása, neme, kora, anyagi helyzete, és azt is, hogy városban vagy vidéken él-e.
   
 "Bár reméltük, hogy megfigyelhetünk bizonyos kicsiny védőhatást, az eredményeken nem csodálkoztunk. Minden résztvevő évtizedekkel ezelőtt kapta meg az oltást. Azoknál sem találtunk védőhatást, akik az 1970-es évek elején kapták meg. Ugyanakkor a tanulmányba bevontak száma korlátozott volt, ami csökkenti a csekély védőhatás észlelésének a lehetőségét - tette hozzá Rousseau.