A BIF részvényenként 20 forint osztalékot fizet
2022. 04. 30. 03:00
A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) pénteki közgyűlése jóváhagyta a részvényenként 20 forint osztalék kifizetését a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett jegyzőkönyv szerint.
A közgyűlés döntése értelmében a mintegy 5 milliárd forintnyi osztalékot az osztalékként kifizethető szabad eredmény és eredménytartalék terhére teljesíti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként működő cég. A BIF 2020-ra nem fizetett osztalékot.
Az osztalékot a beszámoló elfogadását követő 30 kereskedési napon belül fizetik ki, a részletes feltételeket és menetrendet május 10-ig teszik közzé - írták.
A közgyűlés elfogadta a cég nemzetközi pénzügyi beszámolási szabvány (IFRS) szerint készített 2021. évi auditált mérlegét, ez alapján 8,171 milliárd forint mérleg szerinti eredményt értek el 2021-ben. A BIF éves konszolidált jelentése szerint befektetési célú ingatlanainak értéke 2021-ben 52 milliárd forintról 63 milliárd forint fölé emelkedett, az anyavállalatra jutó saját tőke értéke 42 milliárd forintról 50,5 milliárd forintra nőtt. Az ingatlanok bérbeadásával, hasznosításával és kereskedelmével foglalkozó BIF valamennyi ingatlana Budapesten található, többségében irodaház és emlékmű jellegű hotel.
A közgyűlés felhatalmazta az igazgatótanácsot saját részvény vásárlására, a közgyűlést követő 18 hónapban, 2023. október 29-ig. A saját részvények maximális értéke az alaptőke 25 százalékáig terjedhet, és a részvényenkénti ellenérték minimum 1 forint, a legmagasabb ár pedig az ügyletkötés időpontját megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárának 150 százaléka lehet.
Igazgatótanácsi tagokat is választottak; Ungár Annát, Berecz Kristófot, Hárshegyi Frigyes Györgyöt, Tzetkov Juliánt, Vaszily Miklóst öt évre nevezték ki.
A BIF részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, az elmúlt egy évben minimuma 199 forint, maximuma 270 forint volt.
Binance kontra Wall Street Journal: jogi csatába kezdett a kriptotőzsde
Ritka és nagy horderejű lépésre szánta el magát a Binance: rágalmazási pert indított a Wall Street Journal ellen egy februári cikk miatt, amely szerint a platformon keresztül jelentős összegű kriptó áramolhatott iráni szankciós entitásokhoz. A világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje szerint a beszámoló pontatlan állításokat tartalmazott, amelyek komoly reputációs és üzleti károkat okoztak.
Emelkedtek a fejlett piaci hozamok, erősödött a dollár, vegyesen teljesítettek a régiós devizák, a forint gyengült
Bár az amerikai inflációs és maginflációs adatok a várakozásoknak megfelelően alakultak, de a növekvő közel-keleti feszültség és az emelkedő olajárak miatt újból erősödtek az inflációs és kamatemelési várakozások – különösen, hogy Christine Lagarde, az EKB elnöke elmondta: mindent megtesznek azért, hogy az emelkedő olajárak dacára féken tartsák az inflációt.
Multichain irányba fordul a Pump.fun? Új jelek utalnak a terjeszkedésre
Egyre több jel mutat arra, hogy a Pump.fun kiléphet a kizárólagos Solana-ökoszisztémából. A platform több új aldomaint regisztrált különböző blokkláncokhoz, miközben profiljából eltűnt a „Solana” megnevezés. Bár ez még nem jelent hivatalos multichain indulást, a háttérben zajló technikai előkészítés arra utal, hogy a projekt komolyan vizsgálja a többhálózatos terjeszkedést.
Virtuális feltöltőkártyák online fizetésekhez Magyarországon
Ha Magyarországon élsz, és külföldi webshopokban, hirdetésekért vagy előfizetésekért akarsz fizetni, biztosan ismerős a para a helyi bankkártyákkal. De van megoldás – a virtuális prepaid kártyák. Ezek olyan eldobható vagy többször használatos digitális kártyák, amiket online hozol létre, és te magad töltesz fel. Az bennük a legkirályabb, hogy csomót közülük kriptóval is fel lehet tölteni. Hadd meséljek néhány bevált szolgáltatásról.
Aave-alapító: radikális DAO-reformra van szükség – repedezik a decentralizált irányítás
Az Aave alapítója szerint a jelenlegi DAO-irányítás túl lassú, túl politikai és túl centralizált lett. Stani Kulechov most nyíltan reformot sürget: a napi döntéseket szakértői csapatokra bízná, miközben a tokenbirtokosok csak a legfontosabb stratégiai kérdésekben szavaznának. A vita nem véletlenül robbant ki – az elmúlt évben az Aave ökoszisztémáját belső konfliktusok, kilépő fejlesztők és vitatott finanszírozási javaslatok rázták meg.
Gyengült a forint csütörtök reggelre
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtök reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Átadták a magyar sajtó napja alkalmából a közmédia díjait
A magyar sajtó ünnepén átadott díj köszönet és elismerés azért a munkáért, amit a közmédia munkatársai végeznek a hiteles tájékoztatás, a magyar kultúra, az anyanyelv, a család védelmében, a sport vagy az igényes szórakoztatás érdekében - jelentette ki a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a közmédiának a magyar sajtó napja alkalmából rendezett díjátadó ünnepségén szerdán Budapesten.
Nőtt az ANY Biztonsági Nyomda árbevétele és eredménye tavaly
Az ANY Biztonsági Nyomda nettó árbevétele 71,85 milliárd forint volt 2025-ben, 1,9 százalékkal több, mint az előző évben, nettó eredménye pedig 7,6 százalékos emelkedéssel 8,5 milliárd forintra nőtt - tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
Az EP lépéseket sürget a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék felszámolására
Az Európai Parlament szerint a fiatalabb nők egyre inkább felülmúlják a fiatalabb férfiakat az iskolázottság terén, de általában alacsonyabb fizetést kapnak és alulértékeltek, ezért lépéseket sürget a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék felszámolására - közölte az uniós parlament szerdán.
Fidelity: Az olajpiacok az árkockázat és az árzavar között ingadoznak
Az olajárak az elmúlt napokban jelentős ingadozást mutattak, mivel az iráni konfliktus okozta zavarok kezdetben korlátozták a kínálatot és szűkítették a fizikai piacokat, majd enyhültek, miután jelek mutattak arra, hogy a feszültségek fordulópontjához közelednek. A Fidelity megvizsgálta, mi áll a legújabb mozgások hátterében, és mérlegeli azok következményeit az energetikai vállalatokra és a tágabb piacra nézve.
Mérsékelt és kiegyensúlyozottabb működés felé tart a lakáspiac 2026-ban
A hektikusnak mondható tavalyi évhez képest 2026-ban a magyar lakáspiac nyugodtabb, egyenletesebb piaci működést hozhat, ami a lassuló áremelkedésben, a kínálat bővülésében és az ingatlanpiac túlárazottságának csökkenésében is megmutatkozhat – hangzott el az OTP Csoport éves ingatlanpiaci sajtótájékoztatóján, ahol a szakértőik ismertették, milyen főbb tényezők alakítják jelenleg a lakáspiaci folyamatokat. A szakértők szerint jelenleg leginkább saját célra, családi házat keresnek a vevők, de az új ingatlanfejlesztések is hatással lesznek a 2026-os ingatlanpiacra.
Automatizáció és költségelőny: stratégiai csomóponttá válhat régiónk az európai logisztikában
Versenyképes költségszint, fejlett infrastruktúra és terjedő automatizáció: mindezek együtt teremthetnek olyan környezetet, amely hosszú távon is vonzóvá teszi Kelet-Közép-Európát az ipari és logisztikai beruházások számára – állapították meg az iO Partners régiós ügyfélrendezvényén. A szakértők szerint Magyarország – földrajzi helyzetének és ipari bázisának köszönhetően – tovább erősítheti szerepét a régió egyik kulcsfontosságú elosztóközpontjaként.
Az albérletpiac visszacsábítaná a bérlőket: Budapesten ismét mínuszban a lakbérek
A hazai albérletpiacon a bérleti díjak alakulása most a bérlőknek a kedvez. A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint februárban ugyanis országosan 0,6 százalékkal nőttek a bérleti díjak januárhoz képest, Budapesten viszont 0,1 százalékos volt a visszaesés, így mindkét adat stagnálásközeli értéknek tekinthető. Az egy évvel korábbihoz képest a fővárosi és az országos piac is 5,4 százalékos emelkedést könyvelhetett el. A februári változások a bérleti díjemelkedés további fékeződésére utalnak, hiszen januárban még országosan és Budapesten is 1,6, illetve 1,3 százalékos havi drágulást tapasztalhattak a bérlők és bérbeadók.
Friss kutatás: Évi 7 millió forinttal is többet kereshetnek a diplomások
A Varsovia Egyetem 2026-os kutatása szerint Magyarországon az érettségizett átlagkeresethez képest egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan nagyjából 200.000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) pedig már 450.000 forintos (közel 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet. A számítások alapján ez éves szinten – a végzettségi szinttől függően – megközelítőleg 2,8-6,8 millió forintos bérkülönbséget is jelenthet. Noll-Batek Frigyes, a Varsovia Üzleti és Alkalmazott Tudományok Egyetemének prorektora azt mondta: egy önköltséges alapképzés ára akár alig több mint egy év alatt visszahozható, mesterszinten pedig ennél is gyorsabban megtérülhet. A felmérés szerint a felsőfokú végzettség a bérek mellett a karrierlehetőségekre és a rugalmas munkavégzés esélyére is hatással van.
