A brit cégek közel fele szerint nehezebb a kereskedelem az EU-val

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az EU-ból. Távozásának napján 11 havi, vagyis 2020. december 31-éig érvényes átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a további kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.
    
Többhavi tárgyalási folyamat után végül egy 1246 oldalas szabálygyűjtemény született, amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz. Erről szinte az utolsó pillanatban, éppen egy éve, tavaly december 24-én sikerült megállapodásra jutnia a brit kormánynak az EU-val.
    
Az egyezmény alapján sem vámok, sem kvóták nem terhelik Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú árukereskedelmét abban az esetben, ha az áruk megfelelnek az eredetigazolási előírásoknak.
  
E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit exportőröknek egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük szállítmányaikhoz.
    
A Brit Kereskedelmi Kamarák 981 vállalat bevonásával elvégzett évfordulós felmérésének pénteken ismertetett adataiból kiderül, hogy a brit cégek 45 százaléka számára okoz "viszonylagos vagy nagy nehézségeket" az alkalmazkodás a TCA-megállapodás szabályrendszeréhez a fizikai áruk adásvételében, és mindössze 15 százalék találta könnyűnek az EU-val folytatott árukereskedelem új szabályainak betartását.
    
A szolgáltatások kétoldalú forgalmában a válaszadók 23 százaléka ütközött nehézségekbe az elmúlt egy évben, és 14 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy könnyen vette az akadályokat.
    
A vizsgált teljes vállalati körön belül a kifejezetten exportra szakosodott brit cégek még nagyobb arányban számoltak be nehézségekről az EU-val folytatott kereskedelemben: e vállalati csoport tagjainak 60 százaléka válaszolta azt a kamarai felmérésben, hogy valamelyes vagy komoly mértékű nehézségekkel szembesült az EU-piacra, vagy az onnan Nagy-Britanniába irányuló árukereskedelemben, és 30 százalék tapasztalta ugyanezt a szolgáltatások kétoldalú kereskedelmében.
    
A vizsgálatból ráadásul az is kiderül, hogy a helyzet nem javult, hanem romlott a kereskedelmi megállapodás aláírása óta eltelt egy évben: a Brit Kereskedelmi Kamarák januárban elvégzett hasonló felmérésében a cégek 30 százaléka számolt be nehézségekről az EU-val folytatott áruforgalomban, és 14 százalék válaszolta azt, hogy a szolgáltatások kereskedelme is nehezebbé vált az Európai Unióval.
   
A kamarai szövetség hozzávetőleg 400 üzleti esettanulmány alapján összegyűjtötte a leggyakoribb problémákat.   

A lista élén állnak az EU-val folytatott kereskedelemben megjelent vámeljárások és ellenőrzések, az e feladatokkal járó papírmunkával és az általuk okozott késésekkel együtt.
    
A gyakran említett nehézségek között szerepel az új eredetigazolási előírások teljesítése is, amelyek egyes vállalatok esetében egész beszállítói láncolatok külön auditálásának követelményével is jár.
    
A felmérésbe bevont brit cégek közül sok arról is beszámolt, hogy nehezen talál új munkaerőt a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után hazatért EU-munkavállalók helyére.
    
Shevaun Haviland, a Brit Kereskedelmi Kamarák vezérigazgatója a felmérés eredményeihez fűzött nyilatkozatában leszögezte: az adatok egyértelműen illusztrálják, hogy a TCA-megállapodással kapcsolatos nehézségek "nem gyermekbetegségek", hanem szerkezeti hibák, amelyek kijavíthatók ugyan, de e javítások elmaradása esetén hosszú távú károkat okoznak a brit gazdaságban.
    
Nagy-Britannia és az Európai Unió teljes kétoldalú kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly - vagyis még az átmeneti időszak érvényességi ideje alatt - 668 milliárd font (csaknem 300 ezer milliárd forint) volt.