A fizikai inaktivitás az új dohányzás? 10-ből csak 4 magyar végez fizikai aktivitást
A súlyos, hosszan tartó betegségben szenvedő gyermekek gyógyulását támogató Mosoly Alapítvány munkájának része, hogy segítsen a különböző betegségekkel élő gyerekek életminőségének javításában. A Mosoly Alapítvány podcastja, a Mosoly Pont ennek mentén az idei évadban az egészségpszichológiával foglalkozik, vagyis azzal, hogyan tudjuk megőrizni, fejleszteni az egészségünket, vagy adott esetben egy betegség alatt és után hogyan tudjuk javítani az életminőségünket.
Ezért veszélyes az ülőmunka
“Azt mindenki megtanulta, hogy a dohányzás káros, arról viszont már kevesebben tudnak, hogy az ülés is káros. A dohányzásnak komoly szerepe van a daganatos megbetegedésekben, a kardiovaszkuláris megbetegedésekben, és számos egyéb betegség kialakulásában is. Az ülésnek, a fizikai inaktivitásnak azonban szintén szerepe van a kardiovaszkuláris megbetegedésekben, a magas vérnyomásban, az elhízásban, mely utóbbi pedig sok minden másra is hat. Ma már azokban az országokban, ahol a dohányzást sikeresen visszaszorították, a következő nagy népegészségügyi probléma a fizikai inaktivitás, és ezzel összefüggésben az elhízás” - mutat rá Urbán Róbert.
Szívinfarktus után vagy onkoterápiás kezelések során is gyógyír lehet a testmozgás
“Nagyon fontos a hosszú távon elhúzódó krónikus betegségeknél is, hogy a fizikai aktivitás ne szűnjön meg csak azért, mert egy ideig ágyhoz volt kötve a beteg” - hívja fel a figyelmet dr. Korbai Hajnal. “A fizikai aktivitásnak a különböző krónikus betegségek megelőzésében, illetve a már kialakult betegségek kezelése során is jelentős szerepe van. Régen a szív- és érrendszeri betegségek, például egy szívinfarktus után ágynyugalom és pihenés volt a protokoll, ma már a legtöbb vizsgálat arra mutat rá, hogy a fizikai aktivitás bizonyos típusai, megfelelő módon végezve segítik a felépülést ezekből a betegségekből” - teszi hozzá a Mosoly Alapítvány szakembere.
“A mozgás kedvező hatású minden krónikus betegség esetén, persze azokat kivéve, amelyeknél az orvosok ezt kifejezetten nem ajánlják. Sőt, a fizikai aktivitás még néhány onkoterápiás kezelés hatékonyságát is pozitívan befolyásolja, de akár az addiktológiai és a pszichiátriai problémák esetében is segítheti a gyógyulási folyamatot. Persze nem feltétlenül szigorú, intenzív testedzésre kell gondolni, a fizikai aktivitás lehet csak egy félórás séta is” - egészíti ki Urbán Róbert.
Mozgással a demencia ellen?
“Szerencsére manapság már egyre tovább, 80-90, akár 100 évig is élhetünk, ám a minőségi időskorhoz fel kell készülni a demencia megelőzésére is. A gondolkodási képesség és a kognitív funkciók károsodásával járó állapot már megjelenhet fiatalabb korban is, ami ellen a mozgás hasznos eszköz lehet. Az agy egy folyamatosan változó szerv, amelynek alakításában kiemelt jelentősége van a mozgásnak, beleértve az idegi kapcsolatok alakulását, vagy az emlékezeti funkciók helyreállítását is” - magyarázza Urbán Róbert.
“A gyerekeknél már régóta tudjuk, hogy a mozgás pozitív hatással van a különböző kognitív funkciókra, fejleszti többek között a figyelmüket, a memóriájukat, vagy az intelligenciával összefüggő képességeiket. Mozgás során a látvány, a mozgáskoordináció, a különböző észlelési folyamatok az agy különböző területeit egyszerre aktiválják, így az idegsejtek közötti kapcsolatok megerősödnek, vagy újak alakulnak ki. Az agy fejlődésének egy fontos motorja a mozgás, és ugyanígy a karbantartása szempontjából is nagyon fontos” - húzza alá Urbán Róbert.
Napi háromszor 10 perc a minimum!
Mennyit kell mozognunk, hogy megőrizzük az egészségünket? - hangzik az egyik leggyakrabban feltett kérdés. “A minimum az a napi harminc perc közepes intenzitású mozgás, ha a szív- és érrendszeri egészség szempontjából tekintünk a fizikai aktivitásra. Ezt kisebb, 10 perces blokkokra lehet lebontani. De ez tényleg nagyon a minimum, nem alkalmas arra, hogy például az izomzat is fejlődjön. Csak arra elég, hogy kardiovaszkuláris szempontból az inaktivitás okozta kockázatot csökkentse. Az a legjobb, ha folyamatosan keressük az alkalmat arra, hogy felálljunk, mozogjunk, lépcsőzzünk, gyalogoljunk, kertészkedjünk – nem kell feltétlenül testedzésben gondolkodni, használjuk a hétköznapi mozgásokat” - emeli ki Urbán Róbert.
A mozgás öröme a legfontosabb
A Mosoly Pont podcastjában az is felmerült, hogy mitől lesz fenntartható, az életünkbe beépíthető, szokássá alakítható a rendszeres mozgás? Ezzel kapcsolatban dr. Korbai Hajnal rámutatott, hogy míg a gyerekek esetében még a mozgás öröme a legfontosabb motiváció – hiszen a mozgáson keresztül rengeteget tanulnak, új képességeket, kompetenciákat tudnak elsajátítani –, addig a felnőtteknél a legfőbb motiváló tényező az egészség, illetve, hogy jól nézzenek ki, edzettek legyenek. A felnőttek esetében a sor végén van a mozgás öröme, miközben számos vizsgálat azt mutatja, hogy ennek hiányában nagyon nehéz folyamatosan fenntartani, és az életmódunk részévé tenni a fizikai aktivitást. “Nem az egészségre gyakorolt hatása fogja fenntartani a mozgást, hanem az, hogy megtaláljuk benne a saját magunk élvezetét, a kompetencia élményünket, hogy ezt meg tudjuk csinálni” - egészítette ki Urbán Róbert.
Hogyan lehet a mozgás örömét megtapasztalni például futás közben? Ehhez is adnak útmutatást a Mosoly szakemberei #mosolyfutás elnevezésű programjukban. Az alapítvány oldalán elérhető hanganyagok segítenek javítani a koncentrációt, a közérzetet, az alvás minőségét és csökkenteni a stressz-szintet. A gyakorlásához nem kell különösebb képzettség, edzettség – az alapok bárki számára, egyszerűen elsajátíthatók. A Mosoly honlapján elérhető Mosoly-tár célja, hogy olyan eszközöket adjon az emberek kezébe, amelyek segítik őket pszichés egészségük megőrzésében.
Az idén 28 éves Mosoly Alapítvány mese- és művészetterápiával a súlyos, hosszan tartó betegségben szenvedő gyermekek gyógyulását segíti. Az érintettek számára ingyenes Mosoly-terápiáknak köszönhetően a gyerekek kreatív, inspiráló és biztonságos térben tudják feldolgozni a betegségük során megélt tapasztalatokat és érzéseket, és a terápiák keretében elsajátított adaptív viselkedésminták és megküzdési technikák révén lélekben megerősödve képesek nekivágni a testi gyógyulás folyamatának.
