A hitelfelvevők és a bankok is óvatosabbá váltak a hitelpiacon

A jegybank honlapján közölt kutatás szerint a vállalati hitelkereslet a rövid lejáratú- és a devizahitelek irányába tolódott el a magasabb forgóeszköz- és likviditási finanszírozás igényével. Az üzleti célú ingatlanhitelek szigorodó sztenderdjei mellett a bankok fele a hitelkereslet visszaeséséről számolt be ezen a piacon. Szinte valamennyi bank a hitelkereslet visszaesését érzékelte a lakáscélú- és fogyasztási hitelek iránt, és előretekintve kisebb arányuk további csökkenésre számít.

2022 negyedik negyedévében a bankok 23 százaléka szigorított a vállalati hitelfeltételeken a romló gazdasági kilátásokra és iparágspecifikus kockázatokra hivatkozva. A következő fél évre előretekintve a bankok 29 százaléka helyezett kilátásba további szigorítást a vállalati hitelfeltételekben, a kis-és középvállalatoknál pedig 40 százalékuk.

A devizahitelek iránt a bankok 70 százaléka, a rövid lejáratú hitelek esetében pedig 31 százaléka számolt be élénkülő keresletről, melyek iránt 2023 első fél évében tovább bővülhet a kereslet a válaszadók szerint. Ugyanakkor a bankok 73 százaléka számít további keresletcsökkenésre a forinthitelek és 44 százaléka a hosszú lejáratú hitelek piacán  - közölték.

Az elemzés szerint az emelkedő banki forrásköltségek, valamint a kereskedelmiingatlanok piacán jelentkező összetett kihívások miatt az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok 23 százaléka szigorított a negyedik negyedévben, ami főként a bevásárlóközpontokat és irodaházakat érintette. A következő fél évben azonban már a lakásprojekteknél is szigorítani tervez a bankok fele. A negyedik negyedévben az üzleti célú ingatlanhiteleknél a bankok 54 százaléka, ezen belül az irodaházaknál 70 százaléka, a lakásprojekteknél 59 százaléka számolt be csökkenő keresletről. Az üzleti ingatlanpiac egyes szegmensei közül egyedül a logisztikai központok finanszírozása iránt nőtt a kereslet a negyedév során. 2023 első felében az üzleti célú ingatlanhitelek iránti keresletben a bankok 76 százaléka további visszaesésre számít a szigorúbb kamatkörnyezet és a fékezett ingatlanberuházási tervek miatt.

Közölték: 2022 negyedik negyedévében a bankok 17 százaléka a belső adósságfék-szabályokon keresztül szigorított a lakáscélú hitelek feltételein az ügyfelek hitelképességének romlása miatt, és hasonló arányban helyeztek kilátásba további szigorítást 2023 első fél évére is a bizonytalan gazdasági kilátások miatt. 2022 negyedik negyedévében a bankok 92 százaléka érzékelte a lakáshitelek iránti kereslet visszaesését, és előretekintve kisebb arányuk (30 százalékuk) további csökkenést vár.

A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok 27 százaléka szigorított a negyedik negyedév során, a szigorítás elsősorban a felárak emelését jelentette. Az ügyfelek hitelképességének romlása miatt előretekintve a bankok 19 százaléka helyezett kilátásba további szigorítást, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig ennél is nagyobb arányuk, 32 százalék szigorítana.

Az MNB minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. A felmérésre a banki hitelezési vezetők 2023. január 1. és 17. között válaszoltak.