A horvát államfő megvétózná Finnország és Svédország NATO-tagságát
Milanovic kifejtette: amennyiben jelen lesz a közelgő NATO-csúcstalálkozón Madridban, megvétózza a csatlakozásra szóló NATO-meghívót. Hozzátette: amennyiben alacsonyabb szinten szavaznak róla, valószínűleg nem tudja rákényszeríteni például a horvát nagykövetre, hogy a NATO-tanácsban az ő álláspontját képviselje. Ugyanakkor megjegyezte: "mint az ördög a bűnös lelkeket", üldözni fog mindenkit, aki Horvátországban megszavazza Stockholm és Helsinki csatlakozását.
Andrej Plenkovic kormányfő szerint Milanovic visszaél a boszniai horvátok helyzetével, és oroszpárti politikát folytat. Dimitrij Medvegyev volt orosz kormányfő pedig nemrég Telegram-bejegyzésében azt írta: a horvát elnököt Kijev bosszúja fenyegeti az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos kijelentései miatt.
Milanovic hangsúlyozta, hogy nem áll az oroszok oldalán. "Az oroszok játsszák a saját játékukat, és ők az agresszorok ebben a háborúban" - mondta.
Úgy vélte ugyanakkor, hogy Horvátországban egy "olyan társaság van hatalmon", amely aktívan a bosznia-hercegovinai horvát nép érdekei ellen dolgozik. "Arra is felesküdtem, hogy megvédem őket (a boszniai horvátokat), és ha kell, politikailag belehalok" - fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy nem fél sem Oroszországtól, sem Ukrajnától. Mint mondta, ő a horvátok oldalán áll, a horvát államért harcol, a kormány pedig azzal vádolta, hogy elárulta a boszniai horvátokat csak azért, hogy vele leszámolhassanak.
A jobboldali kormányfő és a volt szocialista államfő között nem újkeletű a vita, a helyzet viszont már annyira elmérgesedett közöttük, hogy nem is beszélnek egymással. A legutóbbi rendezvényen, amelyen mindketten részt vettek, kézfogás és üdvözlés nélkül haladtak el egymás mellett.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja, például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy azokon a helyeken, ahol kevés horvát él, a bosnyákok beleszólhassanak a képviselő megválasztásába. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok, szerintük ugyanis a mostani törvény nem biztosítja jogaik igazságos érvényesítését.