Törvényi szinten a veszélyhelyzeti szabályok – itt vannak a legfontosabb adózási rendelkezések
A törvény rögzíti, hogy a reklámadó mértéke továbbra is 0%, határozatlan időre. Ezzel a jogalkotó a veszélyhelyzeti gyakorlatot emeli be a normál jogrendbe, így a reklámtevékenységet folytató vállalkozásoknak továbbra sem kell évközi adóteher-változással kalkulálniuk.
A jogszabály emellett törvényi szintre emeli az energiaellátók különadójára vonatkozó szabályokat, illetve ugyancsak változatlan tartalommal kerülnek be a törvénybe a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójára vonatkozó rendelkezések. Ezek a szektorális adóterhek tehát a veszélyhelyzet lezárultával sem szűnnek meg, hanem a normál jogrend részeként maradnak hatályban.
Ennek keretében rögzítésre kerül, hogy a 2026-ban kezdődő adóévben a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó kétlépcsős marad: az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%, az ezt meghaladó rész után pedig 30% adómérték alkalmazandó.
A jogalkotó emellett törvényi szinten is megerősíti az állampapír-állomány növekményéhez kapcsolódó adócsökkentési lehetőséget. A csökkentés összege továbbra is a névérték-növekmény 10%-a lehet, legfeljebb azonban a különadó – csökkentés nélkül számított – éves összegének 30%-áig. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a napi átlagos állomány számításánál az állampapírok névértékét kell figyelembe venni, ami a gyakorlatban a korábbi rendeleti szabályozás pontos, változatlan tartalmú átvételét jelenti.
Az energiaellátók különadó-kötelezettsége is törvényi szinten került elrendelésre. A rendelkezések – a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályait követve – előírják, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti energiaellátók a 2026-ban kezdődő adóévre 0,5% mértékű különadót fizetnek a 2024. évi beszámolóban kimutatott, jövedelemadó-köteles tevékenységekből származó árbevételük után, legfeljebb azonban a 2024. évi jövedelemadó-alap 50%-áig.
A szabályozás részletesen rendezi az átalakulással érintett vállalkozások adóalap-megállapításának módját is. Amennyiben az energiaellátó 2024 és 2026 között átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással érintett, a különadó alapját nem kizárólag a saját 2024. évi árbevétele alapján kell meghatároznia, hanem a jogelődök, illetve jogutódok releváns adatait is figyelembe kell venni. Ez a rendelkezés a korábbi veszélyhelyzeti előírásokkal egyezően biztosítja, hogy az adóalap a vállalkozás tényleges gazdasági teljesítményét tükrözze, függetlenül a szervezeti változásoktól.
A törvény a bevallási és megfizetési határidőket is egyértelműen rögzíti. Az energiaellátók a különadót önadózással állapítják meg, és a 2026-ban kezdődő adóév harmadik hónapjának utolsó napjáig kötelesek azt külön nyomtatványon bevallani és megfizetni. Ha az adóalany a határidő előtt megszűnik vagy bármely okból kikerül a különadó hatálya alól, a kötelezettséget a megszűnést vagy a hatály alóli kikerülést követő 30 napon belül kell teljesítenie, feltéve, hogy az eredeti határidő addig még nem telt le. Ez a szabályozás a rendeleti gyakorlatot ülteti át törvényi szintre, biztosítva a kötelezettségek folyamatosságát és lezárását.
A most elfogadott, 2026. évi XIV. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével, 2026. május 14-én lép hatályba, és nemcsak a különadókat rendezi újra: több, a gazdasági környezetet érintő veszélyhelyzeti intézkedés is törvényi szinten fennmarad, ami a vállalkozások működésére közvetetten továbbra is hatással lehet. A részletszabályok között számos kisebb módosítás és speciális rendelkezés is található, amelyek együttesen formálják a 2026-os adózási környezetet.
