A kamatokon nem módosított, közvetve mégis szigorított az MNB

A Monetáris Tanács arról is döntött a mai ülés során, hogy 2028. január 1-től a középtávú inflációs célt 2,5%-ban határozza meg, a jelenlegihez hasonló +-1 százalékpontos toleranciasáv fenntartása mellett.

A 2,5%-os inflációs cél jobban tükrözi az ország gazdasági fejlettségét és nagyobb valószínűséggel érhetők el a maastrichti kritériumok Varga Mihály jegybankelnök szerint. Emellett 2027-től az EKB gyakorlatához igazodva évente nyolc kamatdöntő ülést tart majd a jegybank.

Kamatkilátások

A mai döntés fényében továbbra is fenntartjuk azt a várakozásunkat, hogy idén már nem mozdul a jelenlegi szintről az alapkamat, év végére tehát 5,50%-os irányadó rátát várunk. Habár az inflációs alapfolyamatok kedvezőek, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a geopolitikai kockázatok, különösen a közel-keleti konfliktus okozta energiaár-sokk felfelé mutató kockázatot jelent az infláció alakulásával kapcsolatban.

Amennyiben az energiaárak hosszabb távon magasan ragadnak, az minden bizonnyal áremelkedést fog jelenteni több szektorban is. Emellett az idei nagy szárazság – nem csupán Magyarországon, hanem szerte Európában – az élelmiszerárakat felfelé nyomhatja a következő hónapokban.

Fontos, hogy az MNB viszonylag hamar bejelentette a konkrét – alacsonyabb – 2,5%-os inflációs célt, mivel ez önmagában véve szigorúbb monetáris politikát indokol, legalábbis egy darabig. Az sem mellékes körülmény, hogy jövőre 3,1%-ra emelték az inflációs előrejelzést, bár ez a releváns monetáris politikai horizonton belül van még.

Mivel a piac nem áraz kamatvágást, ezért – mivel egy lazító lépéssel meglepetést okozna az MNB, amire nem reagálna túl pozitívan a forint – amíg a külpiaci hangulat rossz és a költségvetéssel kapcsolatos kockázatok fennállnak, nem várható további kamatvágás.

Eközben azt is látjuk, hogy a jegybank Varga Mihály vezetése alatt egyértelműen olyan politikát folytatott eddig, amely támogatta az árfolyam stabilitását. Amennyiben ezzel szembe menően most látszólag a forint stabilitását veszélyeztetve folytatnák a monetáris lazítást, az akár hitelességi kérdéseket is felvethetne a piaci szereplőkben, ezt pedig valószínűleg az MNB is el akarja kerülni.

A hazai folyamatokat figyelve a közeljövőben fontos kérdés lesz még az is, hogy hogyan alakul majd a költségvetési hiánypálya, milyen célt határoz meg 2027-re a kormány, erre hogyan reagálnak a hitelminősítők, miként fogadja a piac és hogyan csapódik ez le majd a forint mozgásában.

Azt gondoljuk, hogy néhány hónapnyi kivárás után újra elkezdhet kamatot csökkenteni az MNB, de 2027-nél előbb nem számítunk kamatcsökkentésre. Jövő év végére 5%-os alapkamatot várunk - vélekednek az MBH Bank elemzői.