A klímaválság elsősorban vízválság – a víztechnológia ma már a hőséghez és aszályhoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb eszköze
Magyarországot az elmúlt két évtized legintenzívebb hőhulláma sújtja: harmadfokú hőségriasztás van érvényben, a kormány vízellátási, közlekedési és munkaszervezési intézkedéseket rendelt el. Eközben az ország középső része súlyos aszállyal küzd, miközben a folyók és tavak vízállása kritikus szintre süllyedt, több településen pedig akadozik az ivóvízellátás. A kánikula idején a közbeszéd érthető módon a folyadékpótlásra és a hőség egészségügyi kockázataira összpontosít – kevesebb szó esik azonban arról, hogy a klímaváltozás leglátványosabb és legközvetlenebb hatása valójában a vízen, az ország vízbázisán keresztül érvényesül. És ezen a területen ma már számos olyan technológia áll rendelkezésre, ami segíthet a klímaadaptációban.
A felmelegedő éghajlat a vízciklust teszi szélsőségesebbé – mégpedig egyszerre két, ellentétes irányban. Egyfelől gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok és hőhullámok, amelyek apasztják a folyókat, tavakat és a felszín alatti készleteket. Másfelől ugyanez a felmelegedés a szélsőséges csapadékeseményeket – a villámárvizeket, felhőszakadásokat – is felerősíti. A klímaadaptáció vízügyi szempontból tehát kettős feladat: egyszerre kell felkészülni a túl kevés és a túl sok víz kezelésére.
A klímaválság valójában vízválság: aszállyal és villámárvizekkel egyszerre küzdünk
„A klímaváltozást sokan elsősorban a hőmérséklet emelkedéseként élik meg, pedig a mindennapi életünket leginkább a vízbázis oldaláról érinti. Hőhullám idején ez különösen kézzelfogható: csökkennek a vízkészletek, nő a fogyasztás, és nagyobb teher hárul a vízellátó infrastruktúrára. Jó hír, hogy a víztechnológia ma már nem pusztán a víz szállításáról és tisztításáról szól, hanem arról is, hogyan alkalmazkodjunk a klímaváltozás szélsőségeihez” – mondja Gampel Tamás, a világ egyik vezető víztechnológiai vállalata, a Magyarországon is számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem értékesítési vezetője.
Magyarország különösen kitett az aszályoknak. Az OECD adatai szerint az elmúlt harminc évből 23 évben alakult ki aszály, nyolc alkalommal pedig az ország területének több mint 80 százalékát érintette. Eközben a talaj nedvességtartalma folyamatosan csökken, a legsúlyosabban érintett alföldi térségekben helyenként már 100–130 milliméteres talajnedvesség-hiány alakult ki. Ezek a folyamatok jól mutatják, hogy a klímaváltozás Magyarországon elsősorban vízügyi kihívásként jelentkezik, amelyre a korszerű vízgazdálkodás és a digitális víztechnológia jelentheti az egyik legfontosabb választ.
A digitális technológia: segít, hogy jobban gazdálkodjunk a vízzel
Az adaptáció kulcsa egyre inkább a digitális vízgazdálkodás. A valós idejű érzékelők, az adatvezérelt előrejelzés és az intelligens hálózatkezelés lehetővé teszik, hogy a vízszolgáltatók ne csak reagáljanak a szélsőséges helyzetekre, hanem előre felkészüljenek rájuk – ami aszály idején különösen fontos, hiszen ilyenkor minden elcsöpögő liter pótolhatatlan.
Erre kézzelfogható példa az Egyesült Királyság legnagyobb okos vízhálózata, amelyet a Yorkshire Water épített ki a Xylem közreműködésével. A rendszer 84 mérési körzetet, mintegy 300 kilométer vezetéket és 74 000 ingatlant fog át, és valós időben elemzi a hálózat adatait: a nyomásváltozásokból és a mintázatokból még azelőtt azonosítja a szivárgásokat, hogy azok kézzel foghatóvá válnak. megjelennének. A szivárgás 32 százalékkal, a látható meghibásodások pedig 57 százalékkal csökkentek, és aszályos időszakban ez a fajta hatékonyság kulcsfontosságú lehet a vízellátás biztonsága szempontjából. Hasonló logika alapján működnek azok a rendszerek, amelyek a városi csapadékvíz-hálózatok túlterhelését jelzik előre egy-egy heves zivatar előtt.
A kettős kihívásra kettős válasz kell
A szakember szerint a magyar vízgazdálkodásnak is erre a kettősségre kell berendezkednie. „A vízzel kapcsolatos biztonság ma már nemcsak az árvízvédelmi gátakról vagy a vízművekről szól. Ugyanolyan fontossá vált a csapadékvíz okos kezelése, a vízkészletek valós idejű nyomon követése, a hálózati veszteségek csökkentése és a víz újrahasznosítása. Ezek együttesen teszik lehetővé, hogy egy ország akkor is biztonságban legyen, amikor a klíma a szélsőségek felé mozdul – akár a tartós aszály, akár a hirtelen áradás irányába” – hangsúlyozza Gampel Tamás.
