Egyre több európai fizeti be számláit hitelből, miközben a késedelmes fizetések száma újra emelkedik

Ezzel párhuzamosan 29% számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egy számlát késedelmesen fizetett ki, szemben a 2025-ös 24%-kal. A két mutató emelkedése aggasztó képet fest az európai fogyasztók megbirkózási stratégiáiról. Bár a kölcsönfelvétellel átmenetileg teljesíthetik bizonyos azonnali kötelezettségeiket, ez azonban hosszú távon csupán elodázza a problémát.

Európában egyre több a bizonytalanság, a magyarok kitartanak

Németországban (53%), Svájcban (39%) és Franciaországban (37%) a legmagasabb a számlákat késedelmesen fizetők aránya. Németországban a tavalyi 26%-hoz képest ez duplázódást jelent, ezzel együtt pedig a számláikat hitelből kifizetők aránya 46%-ról 71%-ra nőtt az elmúlt egy évben, ami egyértelműen jelzi a német fogyasztók pénzügyi terheltségét.

Hazánk ebben a mutatóban jobban áll, a magyarok mindössze negyede fizet késve, ez pedig az európai átlag alatti érték. Az elmúlt félévben a számláikat a magyarok 35%-a egyenlítette ki kölcsönből, ami a vizsgált országok közül a legalacsonyabb arány.

Johan Åkerblom, az Intrum elnök-vezérigazgatója így kommentálta az eredményeket: „Az európai fogyasztók figyelemreméltó ellenállóképességről tettek tanúbizonyságot a gazdasági bizonytalanság évei során, de kutatásunk szerint ennek fenntartása egyre megerőltetőbbé válik. A késedelmes számlafizetések növekedése és a hitelek fokozott igénybevétele a számlák rendezésére – a nagyobb óvatosság és a megnövekedett megtakarítások mellett – jól mutatja, hogyan alkalmazkodnak a fogyasztók a tartós pénzügyi nyomáshoz.”

Nő az óvatosság, többen takarékoskodnak

Az európai fogyasztók négyötöde továbbra is magabiztos abban, hogy az alapvető kiadásokat megengedheti magának, 78%-uk pedig úgy gondolja, hogy minden hónapban ki tudja fizetni valamennyi számláját. Ennek ellenére a felmérésből kitűnik, hogy a gazdasági bizonytalanság rányomja a bélyegét a fogyasztók költési és pénzügyi kockázatvállalási hajlandóságára is.

Idén a megkérdezett európaiak 58%-a mondta azt, hogy a gazdasági környezet miatt stresszes számára egy-egy nagyobb vásárlás, szemben a tavalyi 45%-kal. Továbbá 57%-uk nyilatkozott úgy, hogy óvatosabb a pénzügyi kockázatokkal kapcsolatban. Míg a németek az európai átlaghoz hasonlóan óvatosak (55%), addig hazánkban a tavalyi 56%-ról 65%-ra nőtt a kockázatkerülők aránya.

A bizonytalan gazdasági helyzetet érzékelve az európai háztartások ahol tudják, megerősítik pénzügyi tartalékaikat. 66%-uk állítja, hogy minden hónapban félretesz egy bizonyos összeget a váratlan kiadásokra (a 2025-ös 60%-hoz képest), míg 49%-uk a megtakarítást helyezi előtérbe a költéssel szemben.  Tavaly a németek kicsit több mint egyharmada priorizálta a spórolást, ma viszont már a lakosság több mint fele tesz félre még azelőtt, hogy költeni kezdene. A magyarok 61%-a szintén a megtakarításokat helyezi előtérbe, ettől csak Portugáliában, Spanyolországban és Szlovákiában takarékoskodnak többen.

Összességében az eredmények óvatosabb pénzügyi szemléletre utalnak: a fogyasztók igyekeznek megerősíteni pénzügyi védőhálójukat, miközben a háztartási költségvetésre nehezedő folyamatos nyomást is kezelik.

A késleltetett fizetés eltérő okai

Tíz európai fogyasztóból négy használt „vásárolj most, fizess később” (BNPL – Buy Now, Pay Later) szolgáltatást az elmúlt évben. A legnagyobb arányban a németek vették igénybe a későbbi fizetés lehetőségét (59%), míg a hollandoknak csak az ötöde használta ezt a szolgáltatást. Magyarországon szintén alacsony, mindössze 23% ez az arányszám, ami hasonlóságot mutat a cseh (24%) és a szlovák (28%) adatokkal is.

A későbbi fizetés a szerepe jelentősen eltér a fogyasztók pénzügyi helyzetétől függően. A pénzügyileg ellenállóbb fogyasztók 34%-a mondja azt, hogy elsősorban kényelmi okokból használ BNPL-szolgáltatást. A pénzügyileg sérülékenyebb BNPL-felhasználók viszont nagyobb valószínűséggel veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat likviditásuk kezelésére, alapvető szükségleteik fedezésére vagy olyan vásárlásokra, amelyeket egyébként nem engedhetnének meg maguknak.  A késleltetett fizetést a magyarok negyede alapvető javak vásárlására fordította, míg a németek között ez tízből csak egy főt érintett.