A kormány kivezeti a gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget
2023. 01. 19. 23:00
A kormány úgy döntött, hogy az Európában kialakult gabonapiaci helyzetre tekintettel kivezeti a gabona- és olajosnövények tekintetében tavaly márciusban bevezetett export bejelentési rendszert - jelentette be az MTI-hez eljuttatott közleményében Nagy István agrárminiszter. Az intézkedést indokolja az is, hogy Magyarország élelmiszer-ellátása biztosított, hazánk megtermeli a szükségleteit.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a 2022 februárjában kirobbant háború az akkori körülmények között a magyar gabona gyors ütemű, nagy volumenű kiáramlásának kockázatát rejtette magában, tekintettel az orosz és ukrán gabonaexport kritikus méretű fennakadása okozta globális ellátási félelmekre.
Nagy István szerint a bejelentési kötelezettség fontos funkciót töltött be, hiszen ezáltal folyamatos és naprakész információ állt rendelkezésre a Magyarországról kiszállításra szánt terményekről. "Megteremtette az esetleges beavatkozás lehetőségét, ugyanakkor nem okozott fennakadást az exportban, hiszen az előzetes adatok alapján mindkét fő gabonafélénkből, kukoricából és búzából is 2-2 millió tonna körüli kivitelre kerülhetett sor 2022-ben" - fogalmazott. Az állam nem avatkozott bele a piac működésébe, ennek ellenére egyes gabonapiaci felvásárlók a bejelentési rendszerre való hivatkozással sajnálatos módon visszaéltek erőfölényükkel a gazdálkodókkal szemben - tette hozzá.
A miniszter kifejtette, a piaci helyzet mára alapvetően megváltozott, hiszen a 2022 augusztusától fokozott ütemben beindult és a világpiacra azóta is dinamikusan növekvő módon kiszállításra kerülő ukrán export nyomán az elszívó hatás megszűnt, sőt jelentősen csökkent az összes kelet-európai uniós tagállam gabonája iránti kereslet. A kivezetés így nem jelent kockázatot a hazai ellátás biztonsága tekintetében - emelte ki. Az Agrárminisztérium folyamatosan nyomon követi a gabonapiaci helyzetet, és megteszi a szükséges lépéseket annak stabilizálása érdekében - hangsúlyozta a tárcavezető.
Visszatérhetett a befektetői optimizmus a lakossági ügyfelek körében
Jelentős kilengéseket mutatott az elmúlt egy évben a K&H Értékpapír befektetői hangulatindexe. Az optimista befektetők aránya az éves átlagos 49 százalékról március végére 20 százalék közelébe esett, miközben a pesszimisták aránya átmenetileg az 50 százalékot is meghaladta. Az elmúlt hetekben ugyanakkor gyors hangulatjavulás következett: az optimisták aránya ismét 50 százalék fölé emelkedett, a pesszimistáké pedig 20 százalék alá csökkent.
Amerikai Bitcoin-tartalék: 1 millió BTC-t halmozhatna fel az USA 2030-ig
Az Egyesült Államok újabb történelmi lépést tehet a Bitcoin intézményes elfogadása felé. Egy frissen benyújtott törvényjavaslat akár 1 millió BTC stratégiai tartalékba helyezését is lehetővé tenné 2030-ig, miközben a lefoglalt kriptoeszközök kezelését, a tárolási szabályokat és az állampolgári önrendelkezési jogokat is új alapokra helyezné.
Újabb üzemet épít Romániában az amerikai energetikai vállalat, az Eaton
Újabb üzemet épít Romániában az amerikai energetikai vállalat, az Eaton - írja az economica.net a Máramaros megyei tanács közleménye alapján.
Az Avalanche Dél-Koreában erősít: stabilcoin-fizetéseket tesztel a Payco QR-hálózatán
Az Avalanche újabb fontos lépést tett a mindennapi kriptós fizetések felé: Dél-Korea egyik meghatározó fizetési szolgáltatója, az NHN KCP stabilcoin-alapú fizetési pilotot indított a Payco rendszerén keresztül. A teszt nemcsak online ajándékutalványokra, hanem offline QR-kódos fizetésekre is kiterjed, miközben az Avalanche az Egyesült Államokban a tokenizált jelzálogpiacon is megjelenik.
Új pályán a területfejlesztés Európában
Az Európai Unió fejlesztéspolitikája történelmi léptékű átalakulás előtt áll. A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) előkészítése során egyre világosabban kirajzolódik, hogy az elmúlt évtizedeket meghatározó kohéziós modell fokozatosan háttérbe szorulhat, miközben előtérbe kerül egy központosítottabb, versenyképességi és geopolitikai logikára épülő európai fejlesztési rendszer. A változás nem pusztán költségvetési vagy adminisztratív jellegű: valójában az európai integráció egyik alapfilozófiájának újraértelmezéséről van szó.
Befektetés a mindennapi kényelembe
A modern élet egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan tehetjük hosszú távon is kényelmesebbé a mindennapjainkat. A tudatos döntések – legyen szó otthonunk fejlesztéséről, okoseszközök beszerzéséről vagy praktikus megoldások alkalmazásáról – ráadásul amellett, hogy növelik a komfortérzetünket, még időt és energiát is megtakarítanak nekünk, érdemes tehát okosan választani. A Meleget.hu kínálata is azt mutatja, hogy ma már számos olyan eszköz áll rendelkezésünkre, melyekkel a kényelmet egy új szintre emelhetjük.
Jövőre gyorsulhat vissza a magyar infláció
A tavalyi 0,5 százalék után idén 1,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A különböző adminisztratív árkorlátozások esetleges legalább részbeni kivezetése, valamint a közel-keleti konfliktus hatásai miatt az év második felében gyorsulhat a pénzromlás üteme, ugyanakkor az éves átlagos infláció még így is alacsonyabb lehet, mint 2025-ben. Az országgyűlési választásokat követően a forint jelentősen erősödött, az év második felében azonban ezt a felértékelődést fékezheti a gyorsuló infláció, a költségvetés állapota és a várhatóan fokozatosan romló külső egyensúly.
Lefelé araszoltak a fejlett piaci hosszú hozamok; kissé erősödtek a régiós devizák
Az olajárak a kezdeti emelkedés után végül kismértékben ugyan, de tovább estek tegnap, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter is bizakodó hangnemben nyilatkozott az Iránnal folytatott tárgyalásokról. Az euróövezetben az olajár-krízis miatt a vártnál is rosszabbak lettek az beszerzésimenedzser-indexek, a szolgáltatásoké és a teljes gazdaságé is a vártnál mélyebbre süllyedt a recessziós tartományban.
Lefelé araszoltak a fejlett piaci hosszú hozamok; kissé erősödtek a régiós devizák
Az olajárak a kezdeti emelkedés után végül kismértékben ugyan, de tovább estek tegnap, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter is bizakodó hangnemben nyilatkozott az Iránnal folytatott tárgyalásokról. Az euróövezetben az olajár-krízis miatt a vártnál is rosszabbak lettek az beszerzésimenedzser-indexek, a szolgáltatásoké és a teljes gazdaságé is a vártnál mélyebbre süllyedt a recessziós tartományban.
Emelkedtek a tengerentúli indexek, a nap végére csökkent az olaj ára
Emelkedéssel zártak tegnap az amerikai részvénypiacok, miközben az olajpiacon jelentős fordulat volt megfigyelhető: a jegyzések kezdetben emelkedtek, miután hírek érkeztek arról, hogy Irán nem kívánja külföldre szállítani a dúsított uránt, a nap végére azonban az árak korrigáltak, mivel a befektetők bíznak benne, hogy a következő napok diplomáciai áttörést hozhatnak Irán és az USA között. A vállalati hírek közül az Nvidia gyorsjelentése került a fókuszba: a chipgyártó a várakozásokat meghaladó eredményeket és előrejelzést közölt, valamint osztalékemelést jelentett be, ennek ellenére részvénye mintegy 1,8%-kal csökkent, ami jól tükrözi az AI-szektor vezető vállalataival szemben kialakult magas piaci elvárásokat.
Vegyesen zártak a nyugat-európai indexek, miközben továbbra is bizonytalan az iráni konfliktus megoldása
Az európai részvénypiacok volatilis kereskedést zártak tegnap, miután Irán legfelsőbb vezetője jelezte, hogy az ország nem kívánja külföldre szállítani a közel fegyverminőségű uránkészleteit, ami bonyolíthatja az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat. A pán-európai Stoxx 600 index végül enyhe emelkedéssel fejezte be a napot, miután a kereskedés során többször is irányt váltott. A piaci hangulatot részben támogatta, hogy az amerikai elnök korábban jelezte: a Washington és Teherán közötti tárgyalások a végső szakaszban járnak, miközben a katonai lépések elhalasztása több időt biztosít a diplomáciának.
Erős évkezdés az MBH Banknál: 68 milliárd forint az első negyedéves korrigált adózás előtti eredmény
Az MBH Bank közzétette az idei év első negyedéves pénzügyi eredményeit: a bankcsoport továbbra is rendkívül stabil tőkeszintekkel és szilárd likviditási pozícióval rendelkezik, miközben az első negyedévben is tovább növelte ügyfélállományait. A társaság korrigált adózás előtti eredménye meghaladta a 68 milliárd forintot, ami csaknem 400 millió forinttal több az előző év azonos időszakában elért eredményhez képest. Mérlegfőösszege 13 119,8 milliárd forintra emelkedett, ami éves összevetésben 2,3%-os növekedést jelent. A bankcsoport 20,7 százalékos tőkemegfelelési mutatója továbbra is jelentősen meghaladja a szabályozói elvárásokat.
Erősödött a forint reggelre az euróval és a dollárral szemben
Erősödött a forint péntek reggelre az euróval és a dollárral szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben, míg a svájci frank jegyzése alig változott.
A magasabb hozzáadott értéket termelő magyar gazdasághoz több mérnök kell
Hazánk gazdasági fejlődésének következő szakaszában a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás kulcskérdés lehet. Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség (EJMSZ) elnöke szerint ez a gazdasági fordulat csak akkor lehet sikeres, ha az ország képes elegendő, magas szintű tudással rendelkező mérnököt és szakembert képezni. Úgy látja, hogy a STEM-oktatás megerősítése, az élményalapú tanulás és az egyetemek fejlesztése nem költség, hanem hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe.
Újabb magyar nagyvárosokban indul el az Uber
Az Uber tovább bővíti magyarországi jelenlétét: május végén két újabb vidéki nagyvárosban, Pécsen és Kecskeméten is elindul a szolgáltatás. Az indulást mindkét helyszínen kedvezményes utazást kínáló hétvégi promóció kíséri, a vállalat pedig a jövőben további hazai városokban is megjelenne.
Már nem aranybánya a lakáskiadás, de jó választással még mindig megérheti
Tíz éve nem látott szintre csökkentek az egyéves előretekintő lakásbérbeadási hozamok Magyarországon 2025-ben, Budapesten az év végén 4,3%-on, vidéken pedig 6,2%-on állt az érték – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Megtakarítási jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban már az állampapíroknál kisebb hozamot lehet elérni a bérbeadással, miközben a 2010-es évek közepén még 10 százalék feletti értékek is voltak. Persze így sem kell félteni a lakástulajdonosokat, hiszen az Európa-rekorder áremelkedés bőven kompenzálta őket a hozamok csökkenése miatt, ráadásul a kontinensen a mostani bérbeadási hozamszintek számítanak „normálisnak” – mutat rá elemzésében az OTP Ingatlanpont.
Közel-keleti háború, dráguló energia és erősödő forint: újraíródnak a gazdasági kilátások
A közel-keleti háború kitörése ismét bizonytalanná tette a fejlett gazdaságok idei pályáját. Az energiaárak emelkedése, a Hormuzi-szoros körüli feszültségek és a tartós geopolitikai patthelyzet kockázata egyre erősebben hat a növekedési és inflációs várakozásokra. A világgazdaság számára újra előtérbe került a stagfláció veszélye: vagyis az a kellemetlen helyzet, amikor a gazdasági növekedés lassul, miközben az infláció ismét magasabb szintre kerül.
