A közép-európai befektetők és a fejlesztők szerint jelentős kihívásokkal küzd a régiós ingatlanszektor
A „Deloitte Ingatlanbizalmi felmérés Közép-Európában 2023” tanulmánya szerint az ukrajnai háború kitöréséből eredő gazdasági és társadalmi változások a közép-európai ingatlanpiacon fokozott bizonytalanságot eredményeztek. A felmérés a piaci szereplők hangulatának egyértelmű és jelentős romlását mutatja: a kérdőívet kitöltők hangulata a Covid19-világjárvány kezdete óta 2022 év végén volt a legrosszabb, és a válaszadók 61%-a a közép-európai régió gazdasági helyzetének romlását valószínűsítette. Ez az arány valamivel több mint kétszerese a 2022 elején és 2021-ben mért arányának, és több mint háromszorosa a válaszadók 2020 év elején mért arányának.
A válaszadók több mint fele arra számít, hogy az egész közép-európai régióban jelentősek lesznek a nehézségek a projektfinanszírozáshoz való hozzáférés terén. A válaszadók ezt a kihívást az építési költségek jelentős növekedésével kapcsolatos nehézségektől is jelentősebbnek ítélték. Összességében a válaszadók több mint fele arra számít, hogy komoly nehézségekbe ütközik a projektjeik finanszírozása. Ez az arány több mint kétszerese a 2022 elején mért aránynak. Közép-Európában a romániai válaszadók bizonyultak a lepesszimistábbnak: a romániai válaszadók több mint 70%-a az ingatlanfinanszírozáshoz való hozzáférés további romlására számít.
A nehézségek ellenére az ingatlanfejlesztők és ingatlanbefektetők többsége az ingatlanbefektetési tevékenységük folytatását tervezi. Ugyanakkor a régiónkban tevékenykedő lakóingatlan-fejlesztők 25%-a, míg a kereskedelmi ingatlanszektorban dolgozó válaszadók 15%-a a további befektetési tevékenységük felfüggesztésével számol.
Az egyes országokban az ingatlanpiaci szereplők eltérően ítélték meg az egyes ingatlanszektorok sérülékenységét. A cseh válaszadók elsősorban a szállodai és turisztikai szegmenst (29%) és a kiskereskedelmi szektort (21%), a lengyel válaszadók a lakóingatlanokat (38%, beleértve a bérlakásokat) nevezték meg, mint a legsérülékenyebb piaci szegmens. A romániai válaszadók közül a logisztikai ágazatot (32%) tartják a legsérülékenyebbnek, míg a magyar válaszadók többsége a kiskereskedelmi szektort (40%) tekintik a leginkább sérülékeny szektornak.
A felmérésben résztvevők túlnyomó többsége úgy vélekedik, hogy a folyamatban lévő fegyveres konfliktusnak közép- és hosszú távon lesznek következményei Közép-Európa egészére nézve. Ugyanakkor 2022 végén e téren megváltozott a válaszadók véleménye. Míg közvetlenül az ukrajnai háború kitörése után a válaszadóknak még több mint fele úgy vélte, hogy a fegyveres konfliktus hatásai hosszú távon is érezhetők lesznek, jelenleg a válaszadók csupán 32%-a vélekedett így, és több mint 60%-uk úgy vélekedett, hogy a hatás csak középtávon lesz érzékelhető. E téren 2022 év végén a legpesszimistábbak az ingatlantanácsadók voltak, míg az ingatlanfejlesztők és az ingatlanbefektetők némileg optimistábbnak bizonyultak: az ingatlanfejlesztők 31%-a, míg az ingatlanbefektetők 24%-a számol a háború hosszú távú hatásaival.
„A válaszadók a régiónkban továbbra is a logisztikai szektort tekintik a legversenyképesebb szegmensnek, de a többi piaci területtel szembeni korábbi előnye némileg csökkent. A csökkenő régiós trendtől eltérően a magyarországi válaszadók közel 100%-a továbbra is a logisztikai ingatlanok iránti magas kereslettel számol és így Magyarországon a logisztikai szegmens a többi területhez mérten tovább tudott erősíteni a kedvező megítélésén” - tette hozzá Kohári Gábor, MRICS a Deloitte ingatlan-tanácsadási részlegének vezető menedzsere.
A régióban működő ingatlanfejlesztők kétharmada a nyereségük csökkenésére számít 2023-ban. A válaszadók visszafogott pénzügyi várakozásai egy kedvezőtlen ingatlanpiaci helyzetre utalnak. A válaszadók többsége 2023-ban Közép-Európában csökkenő ingatlanbefektetési aktivitást és alacsonyabb tranzakciós volument valószínűsít, egyúttal a felmérésben résztvevők közel fele a tranzakciós hozamok növekedésével is számol.
