A központi bankok inflációellenes harcának végjátéka - Elemzói vélemény

Az Egyesült Államokban a pénzpiac jelenleg egy szünetet áraz be 2024. márciusáig, ugyanis a Fed várhatóan akkor kezdi meg lazítási ciklusát, hogy ellensúlyozza a növekedés lassulását, ami logikus lehet a legfrissebb statisztikák alapján. Az Egyesült Államokban a növekedési lendület csökken, a recesszió azonban elkerülhetetlen. Mindehhez hozzájárul, hogy a dezinflációs folyamat az elmúlt hónapokban felgyorsult: mind a júniusi fogyasztói árindex (CPI), mind a maginflációs adatok alacsonyabbak lettek a vártnál. Az össz árindex infláció júniusban +0,18%-ra nőtt, miközben fontos megjegyezni, hogy a maginfláció élesen lassult (+0,16%). Ez volt a leglassabb havi változás 2021. február óta.
Ugyanakkor még korai a győzelmet hirdetni, ugyanis az infláció frontján számos aggodalomra okot adó forrás van: az olajárak emelkednek, az orosz-ukrán gabonamegállapodás billeg, a munkaügyi sztrájkok jelentősen magasabb, 3,5% feletti bérmegállapodásokat eredményezhetnek, és az éves összehasonlítások romlani fognak. Az út a 2%-os infláció felé valószínűleg göröngyös lesz.
Messze nem biztos, hogy a Fed valóban el akarja érni a 2%-os célt, ha ezzel a döntéssel a gazdaságot recesszióba taszítanák. A 3%-os implicit- vagy a 2%-os hivatalos célnak nincsenek jelentős makrogazdasági hatásai, valamint az időzítés sem mindegy, mivel közeleg a 2024-es elnökválasztás. A központi bank hosszú távon elfogadhatja a közel 3%-os átlagos inflációt anélkül, hogy a piac negatívan rezdülne miatta. Ebben az értelemben a júliusi kamatemelés után, a hosszabb szünet a legvalószínűbb forgatókönyv.
Az eurózónában mindig bonyolultabb a helyzet
A piacok nem kedvelik a monetáris politika eltéréseit. Nem meglepő, hogy a szünetelésről szóló vita az eurózónában is erősödik: a múlt héten az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja, Klaas Knot egy széles körben kommentált Bloomberg interjúban nyilatkozott, hogy a monetáris szigorítás a jövő heti ülés után "legfeljebb lehetőség, de semmiképpen sem biztos". Nagy a nézeteltérés a tanácstagok között arról, hogy mit kellene tenni a nyári újraindulás után. Az EKB múlt héten közzétett jegyzőkönyvében több tag is felvetette további kamatemelések lehetőségét, de legalább egy további emelést szeptemberben.
Az EU-ban technikai recesszió tapasztalható, ami leginkább az ír számok lefelé korrekciójának következménye. Ez inkább egy átmeneti jelenség, mint bármi más. Az infláció frontján sokkal hullámzóbb a helyzet az eurózónában, mint az Egyesült Államokban. Vannak optimizmusra okot adó jelek: gyenge fogyasztói árindex, bíztató részletek, és a szuper maginfláció 0%-ra csökkent hónap-hónap alapon a júniusi legfrissebb adatok szerint.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a monetáris politika jobban és gyorsabban működik az euróövezetben. Ugyanakkor az infláció szintje jelentősen eltér országonként, ami megnehezíti az Központi Bank feladatát. Franciaországban és a periféria országaiban erősebb a növekedés, és alacsonyabb az infláció, mint a magországokban. Remélhetőleg, az Egyesült Államok által a dollár csökkenése révén exportált dezinfláció segíteni fog az elkövetkező hónapokban, ha a dollár esése folytatódik, ahogy az elemzők várják.
Euro erősödése: Túl jó, hogy igaz legyen
Deviza szempontból az EUR/USD múlt hét végéig, 9 napon keresztül erősödött, ez volt a leghosszabb sorozat 2004 óta. Az euró kereskedelmi súlyozott értéke, ami jobban tükrözi az euró gyengeségét/erősségét, újabb történelmi csúcson állt. Az euró nemrégiben bekövetkezett erősödését leginkább az magyarázza, hogy az EKB folytatja a kamatemelési ciklusait, míg a Fed szünetet tart. Úgy gondoljuk, hogy a további növekedés visszafogottabb lesz, tekintettel az eurozóna mérsékelt növekedésére (a növekedési lendület sokkal erősebb az Egyesült Államokban, mint az eurózónában, az amerikai GDP 82%-kal nőtt 2008 óta, míg az eurózóna GDP alig 6%-kal nőtt ugyanezen időszak alatt) és arra a lehetőségre, hogy az EKB szeptemberben nem emel kamatot. Más szóval, az a várakozás, hogy ezen a nyáron az EUR/USD teszteli az 1,15-ös szintet, biztosan túlzó. Véleményünk szerint az EUR/USD árfolyama stabilizálódni fog 1,05 és 1,12 szintek között a második félév nagy részében.
„Magyarország, valamint a régió országai továbbra is erősen függenek az EUR/USD kurzusától. A központi bankok által meghatározandó kamatemelések vagy szüneteltetések körüli hosszú távú a bizonytalanság, valamint ezek inflációra gyakorolt hatása továbbra is az EUR/USD devizapár fő hajtóereje marad a következő hónapokban” – mondta Henrik Gergely.