A legpusztítóbb nyári napok és hónapok: 12 év tapasztalatait összegzi az Allianz
Az Allianz Hungária szakértői elemezték az elmúlt tizenkét év nyarainak lakóingatlannal kapcsolatos kárstatisztikáit, különös tekintettel a nyári, időjárás miatt bekövetkezett károk nagyságára, előfordulási gyakoriságára. Arra keresték a választ, hogy milyen tendencia olvasható ki a szinte menetrend szerint lecsapó nyári viharokból, hogyan változik az erősségük, időbeli és térbeli eloszlásuk. A nyári időjáráshoz kapcsolható károk kapcsán a május és augusztus közti időszakot, azon belül az egyes hónapokat és napokat a saját adatbázison külön is megvizsgálták a 2014-től 2025-ig tartó időszakra.
A károk száma 40 százalékkal csökkent, a kárkifizetés másfélszeresére nőtt
A nyári viharkárok darabszámát tekintve 2014 nyara az éllovas, de ha a rombolás mértékét nézzük, már fordul a kocka: 2019 óta mindegyik nyár összességében nagyobb erejű, és emiatt nagyobb károkat okozó viharokat hozott, mint például a 2014-es év. Számokra lefordítva: idén nyáron másfélszer akkora összegű kárkifizetést vontak maguk után a bejelentett, időjáráshoz köthető károk, mint 2014 nyarán – a növekedés egyik fő oka a bekövetkezett károk nagyságrendjének felívelése.
Ráadásul idén a károk eloszlása nagy szélsőséget mutat: júliusban több mint négyszer annyi kár esett, és 5,5-ször akkora kárkifizetés történt, mint a májusi, júniusi és augusztusi hónapokban együttvéve – amely hónapok egyébként az eltelt 12 év, vihar szempontjából legcsendesebb hónapjai közé tartoznak.
„Ezek a számsorok igen beszédesek, fontos tendenciákat jeleznek, és értékes adatbázisként szolgálnak. Azáltal, hogy a biztosítási szektor évente több millió káreseményt dolgoz fel világszinten, pontosan látjuk, hogyan növekednek a károk árvizek, jégverés vagy éppen hőhullámok miatt, így a biztosítók egyfajta adatvezérelt jelzőrendszerei az éghajlat változásának” – fogalmaz Tölgyes Ágnes CFO, az Allianz Hungária fenntarthatóságért felelős igazgatósági tagja.
Míg a károk nagyságában a legutóbbi hat nyár tehát magasan felülmúlja a 2010-es évek közepének nyarait, a károk darabszámát megfigyelve 2014 nyara az első. Ez a nyár megtörte a megelőző évek aszályos, forró nyári időszakainak sorát: májusban megérkezett az Yvette mediterrán ciklon, majd a július és az augusztus a valaha mért legcsapadékosabb nyári hónapok lettek. Szeptemberig országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott.[3] Ezen a nyáron több mint 25 ezer időjárással kapcsolatos kárbejelentést kapott az Allianz Hungária, ami az eltelt 12 év messze legmagasabb száma egyetlen nyár alatt.
A legnagyobb havi károk toplistája: a csúcsot az utóbbi három év egy-egy hónapja tartja
2014 és 2025 között összességében a július a legdrámaibb nyári hónap, a legnagyobb károkkal pusztító viharok az eltelt bő évtizedben döntően ekkor törtek az országra. 2014 és 2025 között a júliusi hónapokban akkora volt a teljes kárkifizetés, mint májusban és augusztusban összesen. A nyári hónapokat egyenként vizsgálva azt látjuk, hogy az egyetlen hónap alatt történt legnagyobb kárkifizetések az elmúlt három évhez köthetők.
Az eltelt 12 év legpusztítóbb viharát 2025 júliusa hozta. Hasonlóan nagy erejű viharok előfordultak már korábban is, de ilyen országos léptékben pusztító zivatarrendszer példa nélküli. Egy rendkívül hosszú, száraz, forró periódust követően július 7-én és 8-án a szokatlanul heves és hirtelen érkező, trópusi jellegű vihar[4] letarolta az országot, az extrém hidegfront záporokat, jégesőt és igen erős, szélrohamokkal kísért szupercellákat okozott, egy időre a Liszt Ferenc repülőteret is le kellett zárni. Ez a hónap eredményezte az Allianz Hungária időjáráshoz kapcsolódó, egy hónap alatt történt rekordkifizetését, amely ebben az egyetlen hónapban meghaladta a 1,5 milliárd forintot. Ráadásul ez a hónap egyúttal a károk darabszámát tekintve is az első lett. A második helyen 2023 augusztusa áll. 2023 egyébként is a heves viharok éve volt[5], már az év elején nagyon intenzív ciklontevékenység indult meg. A nyári zivatarszezon augusztus 5-én ért a tetőfokára, ítéletidő tombolt az országban, a vihar mindent elsöpört. A harmadik helyen 2024 júniusa szerepel, amikor a tomboló gigantikus viharra az Európai Viharjelző szolgálat kiadta a legmagasabb fokú riasztást[6].
Tölgyes Ágnes kiemeli, hogy a jövőben, különösen a nyári hónapokban, de akár más évszakokban is számíthatunk az ideihez hasonló, vagy akár még intenzívebb viharokra. „A melegedő éghajlat miatt a légkör több nedvességet képes megtartani, és nagyobb energiát halmoz fel, ami kedvez az extrém zivatarok kialakulásának.”
A legvészesebb nyári napok listája: az első egy viharos szabolcsi nap
A legdrámaibb pusztítást hozó időjárási okú káresemények a felhőszakadáshoz és a jégveréshez kapcsolódnak, közülük a legnagyobbak egyenként százmilliós nagyságrendű kifizetések voltak.
Ha a kárkifizetések szempontjából legkiemelkedőbb napokat nézzük, változatlanul a 2014 és 2025 közötti május-augusztus közti időszakokban, az első nyolc hely fele júliusi napokhoz kapcsolódik. Az a nap, amely a legmagasabb kárkifizetést hozta azonban egy júniusi, 2019. június 27-e. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében akkora vihar[7] csapott le, hogy több mint hetven településen megszakadt az áramszolgáltatás, több magyar-ukrán és magyar-román határátkelőnél is szünetelt a forgalom. A TOP 3-ba két jégveréses nap került be: 2023. július 20-án, szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ítéletidő tombolt,[8]szupercellás zivatar vonult végig, amelyet nagyobb mennyiségű – néhol tojás nagyságú jég és viharos erejű szél, felhőszakadás kísért. A 2024. június 1-jei szupercella[9] Hajdú-Bihar vármegyében ugyancsak emlékezetes, a harmadik legnagyobb viharkárt eredményezte. A heves széllökésekkel járó jégesőben a dió nagyságú jég elverte Hajdúszoboszlót, Debrecenre pedig özönvíz zúdult.
Érdekesség, hogy a legnagyobb budapesti nyári viharkárt egyetlen nap alatt a 2015. augusztus 17-i felhőszakadás okozta: intenzív, ritkán előforduló pulzáló erősségű zivatar csapott le a fővárosra. Az özönvíz térdre kényszerítette Budapestet: derékig érő vízben gázoltak az emberek, autókat mentettek a folyóvá változott utakról a tűzoltók, több posta nem nyitott ki, és kórházat is elöntött a víz, amiből egy óra alatt annyi esett, mint máskor másfél hónap alatt.[10] Ez a villámárvíz azonban a nyári viharok országos napi listáján „csupán” a tizenkettedik.
2014 óta Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében szenvedték el a legtöbb nyári viharkárt
A vármegyék összesített rangsorában Szabolcs-Szatmár Bereg vármegye vezet, itt szenvedték el nyaranta a legtöbb időjáráshoz kapcsolható kárt 2014 és 2025 között, összesen több mint 34 ezret. Ezt úgy is fordíthatjuk, hogy 2014 óta minden 6. szabolcsi lakost legalább egyszer eláztatott az eső, érte szélvihar vagy jégverés a vagyontárgyait. Az itt élők emlékeznek a 2019-es nyárra, ami önmagában mintegy 6000 kárért felelős: a június végi tornádó[11] nagy pusztítást végzett, mindent letarolt, lehámozta az épületek tetejét is.
Második helyen áll a főváros (28 ezer nyári kárral 2014-2025 között), harmadik Hajdú-Bihar vármegye. A budapestiek 2015 nyarát is hosszasan emlegetik, amikor júniusban, júliusban és augusztusban is masszív zivatarzónák[12] érték el a fővárost, a felhőszakadás és az özönvíz több alkalommal is mindent eláztatott. Ezen a nyáron 6200 kárt jeleztek, ami minden idők legtöbbje egy területről, egyetlen nyár alatt. A vármegyék közül Tolnát kerülte el leginkább a nyári vihar – darabszámot nézve.
Tölgyes Ágnes arra is emlékeztet, hogy a lakosságon túl a vállalati szférát sem kíméli az időjárás: „A 2025-ös Allianz Kockázati Barométerének eredményei azt mutatják, hogy a természeti katasztrófákhoz köthető és a klímaváltozásból eredő fizikai, működési, valamint pénzügyi kockázatok már a vállalatok által észlelt öt legjelentősebb kockázat közé tartoznak, ami nagyon fontos jelzés. Ez is megerősíti, hogy a biztosításnak nem utólagos sebtapasznak kell lennie, hanem előre megépített biztonsági hálónak” – fogalmazott a szakember.
