Nem akarják a magyar dolgozók, hogy nyilvánossá tegyék a fizetésüket

Ketyeg az óra: az EU bértranszparencia-irányelve hamarosan élesedik, miközben a cégek háromnegyede (75%) és a munkavállalók fele (51%) ma még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek.

Nem akarják a magyar dolgozók, hogy nyilvánossá tegyék a fizetésüket

Az alacsony elfogadottság azonban nem feltétlenül tudatos: sokan nincsenek tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – a cégek mindössze 10%-a mondta azt, hogy nagyon jól ismeri a direktívát –, ami könnyen tévhitekhez és félreértésekhez vezethet, miközben a tudatos felkészüléshez egyértelmű, gyakorlati iránymutatásra van szükség. A Profession Backstage podcast bértranszparenciáról szóló adásában a felmerült kihívások kezeléséhez kínálnak támpontot a szakértők.

Miért van szükség a bértranszparenciára? 

Az Eurostat adatai alapján 2023-ban az EU-ban a nemek közti bérszakadék átlagosan 12%, Magyarországon pedig 17,8% volt. Többek között ezért is hívták életre a nemek közötti bérkülönbség kezeléséről és a bérek átláthatóságának biztosításáról szóló uniós irányelvet, melyet 2026. június 7-ig kell átültetniük az EU tagállamoknak a nemzeti jogba (Magyarországon ez jelen állás szerint még nem történt meg). A direktíva legfőbb célja, hogy a nők és a férfiak ugyanazért vagy azonos értékű munkáért azonos fizetést kapjanak, az eltéréseket pedig objektív szempontok alapján kelljen alátámasztaniuk a cégeknek. 

Bár a direktíva a nemi alapú bérdiszkrimináció csökkentésére fókuszáló eszköz, az egész munkaerőpiacra jelentős hatást gyakorol, hiszen ahhoz, hogy a cégek az említett kötelezettségeiknek eleget tegyenek, meg kell fogalmazniuk az egyes pozíciókhoz, szintekhez tartozó munkaköri elvárásokat, képességeket, valamint a béreket, bérsávokat is egy átfogó bérstruktúrában kell meghatározniuk.

Alacsony a bérátláthatóság támogatottsága a hazai munkaerőpiacon 

A Profession.hu és a PwC Magyarország átfogó kutatásából kiderült, hogy a cégek 15,5%-a egyáltalán nem hallott még a bértranszparencia-irányelvről, és csak minden tizedik van tisztában annak részleteivel. Pedig erre hamarosan mindenkinek szüksége lesz, ugyanis a vállalatokat jelentéstételi kötelezettség is terheli a nemek közti bérkülönbség kapcsán; első körben – 2027. június 7-ig – a legalább 150 főt foglalkoztató vállalatoknak kell nyilatkozniuk a vállalaton belüli bérkülönbségekről, amiben már a 2026-os adatokat is figyelembe kell venniük. 

„A cégek 75%-a azt mondta, hogy nem támogatná a bérek átláthatóságát: ennek elsődleges okaként tízből nyolc munkaadó a felmerülő feszültséget jelölte meg, 45%-uk a bérek megállapításának rugalmasságát félti, 38%-uk szerint pedig a béradatok nyilvánossága versenyhátrányt jelenthet a munkatársaik megtartásában. Meglepő, de a munkavállalók körében sem egyértelmű a támogatottság: 51%-uk ellenzi a bérek nyilvánosságát. Ők elsősorban magánügyként tekintenek a fizetésekre, és az átláthatóság bevezetésével a rosszindulatú folyosói pletykáktól, romló munkahelyi légkörtől tartanak leginkább” – fogalmazott Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és termékfejlesztési szakértője. 

Egymás egyéni béreit továbbra sem fogjuk ismerni 

A munkavállalók felé irányuló kötelezettségekkel is számolniuk kell a cégeknek: azontúl, hogy tájékoztatni kell őket az irányelvvel megszerzett többletjogaikról, biztosítani kell azt is, hogy tájékoztatást és érthető információkat kapjanak egyéni bérszintjükről és a velük azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. 

“Ehhez kapcsolódik az egyik legnagyobb tévhit és félelem is: mostantól mindenki tudni fogja, hogy ki mennyit keres. A direktíva azonban nem egyéni béreket kér számon, hanem objektív, átlátható bérstruktúrát. A bérátláthatóság és a tájékoztatási kötelezettség nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni név szerint a béreket. Egy olyan átlátható rendszert kiépítését ösztönzi, amiben a döntéshozók objektív, nemi szempontból semleges tényezők mentén (pl. felelősség, szaktudás, munkakörülmények) össze tudják hasonlítani és ezáltal hierarchiába rendezni a pozíciókat, annak érdekében, hogy a munkavállalók is láthassák, hogy az egyes munkaköri szintekhez milyen elvárások tartoznak.

A bérek kapcsán pedig a munkavállalóknak ahhoz lesz joguk, hogy tájékozódjanak arról, hogy az ő bérük hol helyezkedik el a velük egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak átlagbéréhez képest, tehát egyéni béreket nem, csak összesített átlagokat fognak látni, azonban már ez is nagy előrelépés lesz a jelenlegi helyzethez képest.” – mondta Gönczi Gyöngyi, a PwC HR és szervezetfejlesztési tanácsadási csapat vezetője. 

A bérsáv feltüntetése akár 50%-kal több jelentkezőt hozhat 

A bértranszparencia-irányelv mentén a toborzás-kiválasztási folyamat is átalakul, ugyanis a cégek már nem kérdezhetnek rá a jelöltek aktuális vagy korábbi fizetéseire, azonban a direktíva előírásai szerint kötelességük lesz tájékoztatni az állásra pályázókat az adott pozícióban elérhető bérekről vagy bérsávokról még az állásinterjú előtt (vagy ha az nem lehetséges, akkor a munkaszerződés megkötése előtt), hogy biztosított legyen a díjazásról való megalapozott és átlátható tárgyalás. 

A bérmegjelölés fontosságát az is alátámasztja, hogy a várható fizetési sávot megjelölő hirdetések esetén a munkavállalók több mint 75%-a a hirdetésekben feltüntetett bérinformációk alapján dönt a jelentkezés elküldéséről, azonban a cégek 57%-a még soha nem adott meg bért a hirdetéseiben, és csak 12% mondta azt, hogy ezt rendszeresen megteszik. 

„Érezhető, hogy a hazai gyakorlat még nem kiforrott, de egyre több munkáltató ismeri fel a bérinformációk megadásában rejlő előnyöket. Míg 3-4 évvel ezelőtt a nulla felé közelített a hirdetésekben megjelenő fizetések százalékos aránya, ma már a kékgalléros szegmensben kb. 40 százalékos arányról beszélünk, nagy átlagot tekintve pedig az álláshirdetések kb. 20 százalékában találunk bérmegjelölést. Tapasztalataink szerint a fizetések feltüntetése átlagosan 20-25%-kal több jelentkezőt hozhat, de vannak olyan szektorok, ahol ez akár az 50-60%-ot is eléri” – emelte ki Tüzes Imre, a Profession.hu kereskedelmi igazgatója. 

Az edukáció továbbra is kulcsfontosságú a megtartásban 

A felmérésből kiderült, hogy sok vállalat attól tart, hogy a béradatok nyilvánossága fluktuációt gerjeszt (37%) és álláskeresésre ösztönöz (34%), mert a dolgozók könnyebben hasonlíthatják össze a béreket, és feltételezhetik azt, hogy a piacon máshol jobban fizetnek. 

Ez a folyamat azonban megelőzhető a megfelelő munkavállalói edukációval és kommunikációval, ugyanis a munkavállalók bizonytalansága gyakran az információhiányból fakad: minden tizedik munkavállaló mondta azt, hogy számára összetett a bérezési rendszer és nem kapott megfelelő mennyiségű információt annak értelmezéséhez. Ha a vállalatok átláthatóvá teszik ezeket a struktúrákat, csökkenhet a dolgozók feszültsége és a félreértések gyakorisága is. 


A cégek jelentős része két héten belül dönthet jövő évi biztosításairól

A vállalati biztosítások jelentős részét hagyományosan január 1-jei évfordulóval kötik. Mivel a meglévő szerződést az évforduló előtt legalább 30 nappal lehet felmondani, ezeknek a biztosításoknak az aktualizálásáról, illetve váltásáról legkésőbb december 1-ig kell dönteniük az érintett cégeknek. A megfelelő döntéshez tehát immár alig több mint másfél hét áll rendelkezésre – ez alatt kell feltérképezni és versenyeztetni az alternatív biztosítói ajánlatokat.
2026. 11. 19. 14:30
Megosztás:

Csökkent az AutoWallis árbevétele és EBITDA-ja az év első kilenc hónapjában

Az AutoWallis Csoport árbevétele 9 százalékkal 320,3 milliárd forintra, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 30 százalékkal 8,8 milliárd forintra csökkent az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest - közölte az autókereskedelmi és mobilitási szolgáltató csütörtökön az MTI-vel.
2026. 11. 19. 14:00
Megosztás:

Ünnepi hajrá káosz nélkül: Így tervezhető meg zökkenőmentesen a decemberi munka

Az év utolsó heteiben kettős nyomás alá kerülnek a cégek: miközben a legtöbb szektorban tetőzik a hajtás, augusztus után december az év második legnépszerűbb hónapja a szabadságolásra. A WHC Csoport szerint az év végi leállások és a túlterheltség elkerüléséhez előrelátó kapacitástervezésre, rugalmas munkaerő-bevonásra és csapaton belüli odafigyelésre van szükség.
2026. 11. 19. 13:30
Megosztás:

Kreml: Ukrajna volt a fő téma Putyin és Trump találkozóján

Az ukrajnai konfliktus rendezése volt a fő témája Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú találkozójának - közölte Jurij Usakov, az orosz vezető külügyi tanácsadója csütörtökön Sencsenben a Vesztyi hírszolgálattal.
2026. 11. 19. 13:00
Megosztás:

A Lenovo rekordbevételt ért el a szeptember végével záródott negyedévben

A kínai Lenovo Group Ltd., a világ legnagyobb személyi számítógép-gyártója a vártnál erőteljesebben, 48 százalékkal növelte bevételét a második pénzügyi negyedévében - áll a cég csütörtökön ismertetett jelentésében.
2026. 11. 19. 12:00
Megosztás:

Kibertámadás érte az Európai Bizottságot

Kibertámadás érte az Európai Bizottságot, az incidens során feltehetően személyes adatok kerültek veszélybe, a munkatársak továbbá nem tudták rögzíteni fizetésre és szabadságokra vonatkozó adataikat - közölte a Politico Playbook, a brüsszeli hírportál reggeli hírlevele csütörtökön.
2026. 11. 19. 11:30
Megosztás:

Izgalmas kripto-sztorik: a Pieverse vitte el a show-t, de nagy sztori most a LayerZero és Pyth

Több dollárnyi Pieverse cserélt gazdát egyetlen nap alatt, mint a másik négy nyertesből együttvéve. A token 22,44 százalékot ugrott, az ether.fi egy fájdalmas hét után kapaszkodott vissza, a Venice pedig két nappal azután került a dobogóra, hogy Arthur Hayes 40 dolláros árfolyamot emlegetett.
2026. 11. 19. 11:00
Megosztás:

Többnyire csökkentek a fejlett piaci hosszú hozamok, miközben a Fed felől további szigorításra utaló üzenetek érkeztek

Az amerikai állampapírpiacon csökkentek tegnap a hosszú hozamok, miközben a befektetők a Fed üzeneteit és a monetáris politika várható szigorítását értékelték. A piaci figyelem középpontjában Christopher Waller Fed-kormányzó nyilatkozata állt, aki arra figyelmeztetett, hogy az infláció a vártnál tartósabbnak bizonyul, ezért a jegybanknak határozottabb lépésekre lehet szüksége. Waller szerint akár 50 bázispontos kamatemelés is indokolt lehet a decemberi FOMC-ülésen, és úgy vélte, hogy a Fednek legalább a tavaly végrehajtott három kamatcsökkentést teljes mértékben vissza kell fordítania. A kamatemelési várakozásokat a Fed októberi ülésének jegyzőkönyve is erősítette, amely szerint a döntéshozók többsége további monetáris szigorítást tart szükségesnek ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 2%-os célhoz.
2026. 11. 19. 10:30
Megosztás:

Átlépték a milliárdos határt a tokenizált részvények a Solanán

Október nagy részében még 600 millió dollár körül mozgott a Solanán forgalomban lévő tokenizált részvények értéke. November 19-re az állomány elérte az 1,22 milliárd dollárt, ezzel először lépte át az egymilliárdos küszöböt.
2026. 11. 19. 10:00
Megosztás:

Vegyesen zártak tegnap a főbb tengerentúli indexek, az Nvidia árfolyama kedvező gyorsjelentése ellenére esett

Vegyesen zártak tegnap az amerikai részvénypiacok: a Dow és az S&P 500 csökkent, ezzel szemben a Nasdaq emelkedett. A piac figyelme elsősorban az Nvidia gyorsjelentésére összpontosult.
2026. 11. 19. 09:30
Megosztás:

Estek tegnap a főbb európai indexek - A réz esését követően a bányavállalatok szerepeltek a leggyengébben

Sorozatban harmadik napja estek az európai részvénypiacok szerdán, a STOXX 600 index 1%-kal 644,1 pontra csökkent. A hangulatot elsősorban az Anthropic közelgő IPO-ja körüli kivárás árnyékolta be, mivel a piac attól tart, hogy a tranzakció jelentős likviditást vonhat el a részvényektől. A legnagyobb visszaesést a bányavállalatok szenvedték el a rézárak héthavi mélypontra esése miatt: a Glencore 6,1%-ot veszített értékéből.
2026. 11. 19. 09:00
Megosztás:

Gyengült kissé a forint csütörtök reggelre

Gyengült kissé a forint csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 19. 08:30
Megosztás:

A vegyi fegyverek használatának tilalmára figyelmeztette Oroszországot az EU

Felszólította Oroszországot az Európai Unió külügyi szolgálata (EKSZ) arra, hogy haladéktalanul hagyjon fel a vegyi fegyverek bárminemű alkalmazásával, és térjen vissza a vegyifegyver-tilalmi egyezmény (CWC) maradéktalan betartásához.
2026. 11. 19. 08:00
Megosztás:

Kreml: lesz kétoldalú Putyin-Trump találkozó az APEC-csúcson

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart - jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
2026. 11. 19. 07:00
Megosztás:

Visszafogottabb, de stabilabb év jöhet a lakáspiacon a Wekerle Plusszal

Visszafogottabb, de kiegyensúlyozottabb évre számíthat a lakáspiac 2027-ben: a Wekerle Plusz Program szűkebb jogosultsági köre miatt jövőre az ideinél kevesebb, mintegy 120 ezer adásvétel várható, a lakásárak pedig várhatóan nem drágulnak érezhetően gyorsabban az idei 5 százalék körüli ütemnél.
2026. 11. 19. 06:30
Megosztás:

Kevesebb ajándékpénz, több kamatkedvezmény: átalakul a bankok versenye az első lakásvásárlókért

A támogatott lakáshitel mellett a piaci konstrukciókban is egyre több kedvezményt kínálnak a bankok, és azoknak is nyílhat új lehetőségük, akik nem felelnek meg a Wekerle Plusz valamennyi feltételének. A korábbi támogatott hitelprogramok indulásakor megszokott több százezer forintos jóváírások helyett most inkább a kamatkedvezmények, a hitelkombinációk és a banki szolgáltatások együttes igénybevételéhez kötött akciók kerülnek előtérbe – derül ki a money.hu összeállításából.
2026. 11. 19. 06:00
Megosztás:

Megjelentek a legfrissebb kereseti adatok: ekkora hitelre lehet elég az átlagfizetés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2026 szeptemberében bruttó 737 400 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 517 700 forintot ért el. A nettó mediánkereset ennél lényegesen alacsonyabb, 435 600 forint volt. A Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszeg törlesztését teszik lehetővé ezek a jövedelmek a jelenlegi adósságfékszabályok mellett. A számítások szerint a nettó átlagbérből akár 37 millió forint körüli piaci lakáshitel, a Wekerle Plusz keretében pedig a maximális 50 millió forint is beleférhet a jövedelmi korlátba. Személyi kölcsönből a jelenleg jellemző 15 millió forintos maximum is elérhető lehet, megfelelő futamidővel és banki feltételekkel.
2026. 11. 19. 05:30
Megosztás:

A 4iG és a Sentinel Midstream stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az adriai régió kritikus energiainfrastruktúrájának fejlesztéséről

A 4iG Nyrt. és az energetikai infrastruktúra fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó amerikai Sentinel Midstream LLC 2026. november 18-án Varsóban írt alá előzetes együttműködési megállapodást a P-TEC hetedik miniszteri találkozóján. A kormányzati és iparági vezetők rendszeres fórumának idei rendezvényét az amerikai és a lengyel energiaügyi minisztérium, valamint az Atlantic Council Global Energy Center közösen szervezte. A tanácskozás napirendjén az energiabiztonság és az energetikai beruházási lehetőségek szerepeltek. A megállapodással a 4iG Csoport amerikai iparági partnerrel bővíti augusztusban bejelentett új stratégiai üzletágának nemzetközi kapcsolatait, és az energetikára is kiterjeszti a kritikus infrastruktúrák területén folytatott transzatlanti együttműködéseit.
2026. 11. 19. 05:00
Megosztás:

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás: