A napenergiára, a geotermiára és az atomra lehet építeni a magyar energiaipart
Czepek Gábor az iconFESZT 2.0 gazdaságpolitikai konferencia energetikai panelbeszélgetésén hangsúlyozta: ezek az energiaellátási irányok a 2030-as évek elejére nemcsak oda vezethetnek, hogy Magyarország képes lesz ellátni magát energiával és a kiszolgálja a megnövekedett fogyasztást, hanem létrejöhet egy mérsékelt árkörnyezet is, azaz "ellátási, árazási és innovatív technológiai boomra egyaránt készülhetünk a jövő évtized elején".
Az államtitkár kifejtette,
a napenergia szegmense megállíthatatlanul bővülni fog, a hálózati-technológiai problémák és kihívások ellenére az országban működő napelemek 8 ezer megawattnyi energiát termelnek, és a 2030-as évekre termelési teljesítményük megtöbbszöröződhet.
Rámutatott, hogy ez a rendszer próbára teszi a hálózatot, több százmilliárd forint a fejlesztési igénye, illetve komoly gazdasági kihívás elé állítja az elosztókat és az iparvállalatokat.
Ez ma egy kellemetlen és megoldandó feladat, de stratégiai értelemben jó, mert azok az országok küzdenek ilyen problémával, amelyek az energiamixükből egy fenntartható, zöld és szuverén energiamixet tudtak kialakítani - mondta az államtitkár.
Hangsúlyozta, a geotermia is kihívásokkal küszködik és jelenleg leginkább csak hőtermelésre alkalmas, de a következő évtizedben a technológia már elég fejlett lesz ahhoz, hogy alacsonyabb hőfokú termálvízből is képes legyen áramot termelni. Az atomerőművet illetően pedig nincs kétség, szükség van egy második atomerőműre Magyarországon - szögezte le.
"Ha ez a három gondolat szárba szökken, akkor bizonyos vagyok benne, hogy nemcsak ellátási értelemben tudunk önellátók lenni, hanem gazdasági értelemben is, hisz az áraink jelentősen mérséklődni fognak"
- fogalmazott Czepek Gábor.
Megjegyezte, a kormányzati intézkedések, a már megvalósult beruházások és a részben elindított fejlesztések termőre fordulásával 2030-ra kifejezetten kedvező energetikai helyzetben lesz Magyarország.
Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója a beszélgetésen elmondta: az elmúlt években és a következő legalább öt évben a csoport 150-200 milliárd forintot fordít nagyfeszültségű, valamint közép- és kisfeszültségű hálózatai fejlesztésére, hogy a megújuló energiából termelt áramot akár az ipari, akár a háztartási fogyasztókhoz megfelelően el tudják juttatni.
Emlékeztetett, a csoportnak 2029-ig három nagy erőműve épül fel, ami támogatni fogja Magyarország energiaszuverenitását.
Sárkány Hunor, az OPUS Titász Zrt. felügyelőbizottsági elnöke hangsúlyozta, hogy a cég számos energiahatékonysági beruházást indított, naperőművek építésében és energiatárolás területén bonyolít fejlesztéseket.
Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese a spanyolországi áramkimaradásokra utalva elmondta, hogy a teljes európai energiahálózat biztonságos működtetéséhez, a megújuló energiaforrások rendszerben történő gazdaságos felhasználásához és a dekarbonizációs célok teljesítéséhez európai szinten évente 67 milliárd euróra lenne szükség.
