A NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi erőinek létszámá
"Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több, előre telepített katonai felszereléssel, légvédelemmel tudjunk reagálni" - tette hozzá. Mint mondta, ennek keretében, többek között, megerősített parancsnokságra, korszerűsített védelmi tervekre lesz szükség. "Mindez védelmünk legnagyobb átalakítását jelenti a hidegháború óta" - jelentette ki.
Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megvalósításához, több beruházásra lesz szükség. A hétfőn közzétett nemzeti védelmi költségvetéssel kapcsolatos jelentésre hivatkozva elmondta: az utóbbi nyolc évben emelkednek az európai szövetségesek védelmi kiadásai, kilenc ország érte el, vagy haladta meg a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot, továbbá tizenkilenc szövetséges ország várhatóan 2024-ig eléri ezt a célt. "A kétszázalékos arányt egyre inkább nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni" - fűzte hozzá.
Stoltenberg véleménye szerint a kedden kezdődő madridi NATO-csúcs átalakító jellegű lesz: a szövetségesek várhatóan az új biztonsági helyzethez alkalmazkodó stratégiai koncepciót fogadnak el, amely Oroszországot tekinti a legközvetlenebb fenyegetésnek, és foglalkozik a Kína által jelentett biztonsági kihívásokkal is. Elmondta továbbá, hogy a csúcstalálkozón a szövetségesek megegyeznek egymilliárd euró költségvetésű NATO Innovációs Alap létrehozásáról, amely a kettős felhasználású új technológiákba történő beruházást szolgálja. Ezenkívül várhatóan Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagról is megállapodnak.
A NATO-főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcson előrelépést szeretnének elérni Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban, a szövetség valamennyi tagállamának aggályait figyelembe véve.
