A nyugdíjról azt pletykálják, hogy... És a pletykák időnként igaznak bizonyulnak

Hogyan számolják az állami nyugdíjat?

Ha megkérdeznék 10 embert, 5 legalább azt válaszolná, hogy az utolsó 5 év bejelentett bére alapján. Ez azonban jelenleg nem fedi a valóságot. Valóban volt ilyen nyugdíjszámítás, de 1998.01.01-től ezt megszűntették.

A mostani szabályozás szerint számít a mindenkori bejelentett bérünk, a szolgálati idő is, amelyekből egy bonyolult folyamat (nettósítás, valorizálás) után megállapítják az állami nyugdíjat.

Használjunk nyugdíjkalkulátort, amely egy átlagos életpálya alapján, a legfrissebb adatok segítségével kiszámolja, hogy mekkora állami nyugdíjra számíthatunk! Így nem érhet minket kellemetlen meglepetés, amikor először a bankszámlánkra érkezik a nyugdíj.

Nyugdíjkalkulátorunk ITT indul

Az ugráló nyugdíjkorhatár

Az állam részéről egy nagy dilemma a nyugdíjkorhatár megállapítása, hiszen ez az a pont, amikor az eddigi bevételforrás (adó) helyett kiadásként (állami nyugdíj) kell ránk tekintenie. Arról nem is beszélve, hogy az emberek átlagos életkora folyamatosan növekszik (egyes becslések szerint évente 0,1 évvel), így ha nem emelkedne a korhatár, akkor ugyanannyi beszedett adóból, hosszabb ideig kéne finanszírozni az állami nyugdíjat.

A jelenleg hatályos nyugdíjtörvényben (pontosabban az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról) pontosan meg van határozva, hogy évről évre hogyan emelkedik a hatályos nyugdíjkorhatár.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki:

- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Nyugdíj korhatár kalkulátor ITT

Évről-évre emelik a nyugdíjakat

Legalábbis így publikálják, de valójában a törvényben rögzített inflációs-korrekciós emelés történik minden év januárjában. Ez önmagában csak a pénz vásárlói értékének szinten tartása, hiszen az állam - a költségvetési törvényben leírva - prognosztizál előre egy várható inflációt (pénz értéktelenedést), és ezzel megegyező mértékben növeli a nyugdíjakat. 

Jövőre (2024-ben) 6%-os nyugdíj emelés várható, IDE kattintva írtuk meg, hogy miért csak ennyi

A nyugdíjjal foglalkozni kell

Hiába nem egyértelműen publikálnak tényeket, hiába nem beszélünk róla, a probléma attól még fennáll. Ez a probléma pedig az, hogy életünk utolsó 10-20 évét hogyan fogjuk megélni. Nagyon nagy a különbség a között, ha kínlódva, tele anyagi problémával szenvedünk, vagy életünk párjával utazgatva, és az unokákkal játszva fogunk élni.

Ezért érdemes pontosan tájékozódni a témában, és a megfelelő nyugdíj megtakarítással gondoskodni magunkról.

Nem lesz nyugdíj a jövőben, marad a munka életünk végéig? Elemzés ITT