A pénz- és tőkepiacokon is új helyzetet teremtett Donald Trump megválasztása

Erős felhatalmazás, hatalmas ellentmondás

Az amerikai választások eredményét értékelő Krekó Péter szerint Donald Trump elsöprő győzelmével ritka erős felhatalmazást szerzett: nem csupán a szenátusi többséget tudhatja maga mögött, hanem jó eséllyel a képviselőház is republikánus színezetet ölt. Ilyen feltételrendszerben aligha lehet majd olyan élménye, mint első mandátuma idején, amikor visszatérően állította azt, hogy az államigazgatás általa csak deep state-nek nevezett szereplői gáncsolják a munkáját.

Bár jelöltként Trump az infláció letörését jelölte meg fő célként, számos további ígérete lehet erősen inflatórikus hatású – hívta fel a figyelmet Szabó Balázs. Turner Tibor ezt konkrét prognózisokkal támasztotta alá: a republikánus jelölt által beharangozott védővámok az elemzők szerint 0,5-1 százalékponttal emelhetik meg a pénzromlás ütemét, míg az egyéb protekcionista tervei további 1 százalékpontot ronthatnak a helyzeten – miközben az Egyesült Államoknak fiskális lazasággal is szembe kell néznie, és ennek szintén van az inflációt növelő hatása. 

Százszázalékos valószínűségen pörög a Trump-trade

A régi-új amerikai elnök remek befektetési lehetőségeket teremtett azzal, hogy gyakorlatilag szétzilálta a részvénypiacokat a választások környékén – fogalmazott Szabó Balázs, aki úgy látja: például a megújuló energiában utazó cégek papírjai szenvedték meg a kampányt, és előfordulhat, hogy a zöldátállás a perifériára szorul, de teljesen nem fog elhalni.

Turner Tibor aláhúzta: véget érhet az az időszak, amikor az amerikai részvénypiac emelkedését néhány, jellemzően technológiai részvény adta. Szerinte szintén jó lesz a várható dereguláció a bankszektornak, az olaj- és gáziparnak, illetve a hadiiparnak.

Kinek árt az amerikai protekcionizmus?

A szakemberek egyetértettek abban is, hogy a kelet-közép-európai régió növekedési lehetőségeit nem Trump fogja átírni, és attól sem kell tartani, hogy miatta bezuhanna Európa. Ugyanakkor Szabó Balázs szerint az nem kétséges, hogy ha az amerikai protekcionizmus gyengíti az Európai Unió gazdaságát, ez alól a kis, nyitott gazdasággal rendelkező Magyarország sem lehet kivétel, látható ez már a forint gyengülésén is.

Krekó Péter elismerte, hogy azok a politikai vezetők, akik nyíltan kiálltak Trump mellett, most felértékelődnek, ennek azonban a gazdasági folyamatokra minimális hatása lesz. Magyarország szempontjából sokkal lényegesebb, hogy az amerikai védővámok bevezetése visszavetheti a német autók exportját, illetőleg a Kínával kereskedelmi háborút hirdető gazdaságpolitika milyen hatással jár.

Mi vár a forintra?

Turner Tibor szerint a kelet-közép-európai devizák közül a forinton látszik meg a legjobban a Trump-trade hatása. Amennyiben a dollárhozamok ezen a szinten maradnak vagy feljebb mennek, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese nem lát módot arra, hogy le tudjuk hozni a forinthozamokat, ezzel erősítve a magyar gazdaságot. Így az amerikai események determinálta külső körülmények, valamint a választási évet megelőzően várható laza itthoni fiskális politika egyaránt azt vetíti előre, hogy továbbra is egy fokozatosan gyengülő forintot fogunk látni.

Szabó Balázs szerint a gyengülés olyan körülmények között kerülhető el, ha kiderül, hogy a republikánus elnökjelölt vámfenyegetései csak üres szavak voltak, a német ipar magára talál, és a szintén megnyugodva hátradőlő Kínához hasonlóan fiskális stimulust hajt végre. Mivel Trump győzelme nem egy ilyen forgatókönyv megvalósulásának esélyeit növeli, hanem egy ezzel ellentétesét, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója egy komolyabb forintgyengülést sem zárt ki.

A szakemberek abban is közös állásponton voltak, hogy érdemes növelni a befektetési portfóliókban az eurós kitettséget, szemben a dollárral, amely sokat erősödött. Szabó Balázs egyenesen úgy fogalmazott: „Európa közepén élünk, rengeteg importterméket fogyasztunk, gyakorlatilag euróban meghatározott árakkal: hanyagság euróban nem gondolkodni.”

Másnapos béke

Az eseményen Krekó Péter természetesen kitért a republikánus elnökjelölt azon ígéretére is, miszerint megválasztása esetén három nap alatt békét teremt az ukrán-orosz konfliktusban. A politikai elemző ezt teljességgel kizártnak nevezte, hiszen a békekötés alapvető feltétele, hogy abban mindkét fél érdekelt legyen. Márpedig az oroszokra ez jelenleg nem áll fenn, hiszen, ha lassan is, de az invázió halad előre. Krekó Péter meglátása szerint a bonyolult konfliktusokat nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, de ennél sokkal égetőbbnek tartja azt a kérdést, vajon beváltja-e azt az ígéretét Trump, hogy nem támogatja tovább Ukrajnát. Ez ugyanis további nehézségeket okozna nem csupán szomszédunkban, hanem egész Európában.