A telkek piaca a legélénkebb, a legtöbbet a luxusingatlanok árából lehet alkudni a Velencei-tónál

 Az idei év első fele nem alakult kifejezetten jól a Velencei-tó környékének ingatlanpiacán. Az év elején még érezhető volt az Otthon Start Program hatása a lakáscélú ingatlanoknál, azonban ez hamar elenyészett, és valamiféle dermedt állapotba került az ingatlanpiac, ami máig tart – jelezte dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője.

Hozzátette: mivel a tranzakciók száma csekély, így nehéz komolyabb következtetéseket levonni a piaci helyzettel kapcsolatban. Mozgás leginkább csak a legalsó árszegmensben érzékelhető, vagyis a legolcsóbb ingatlanok – kisebb házak, telkek – azok, melyek megmozgatják a vevőket. 

A probléma viszont az, hogy az alsó árkategóriában szerény a kínálat. Az Otthon Start-os vásárlásokat is leginkább az fogta vissza, hogy a keresett, 80–100 millió forintnál záródó árkategóriában erősen beszűkült a választék – jegyezte meg dr. Kovács Csaba.

A leginkább keresett ingatlanok viszont jelenleg a 20–35 millió forintos árkategóriába tartoznak, melyek az egészen kisméretű vagy jelentős felújításra szoruló hétvégi házak. Ezeknél a felújítás költsége sem óriási összeg, a szerény alapterület miatt akár 8–10 millió forintból kivitelezhető.

Emellett még a 15–25 millió forintos telkek piaca mutat életjeleket. Ebben a kategóriában nemcsak a fejlesztők jelennek meg vevőként, hanem magán-építkezőkkel is lehet találkozni, akik a zártkerti – de nyaralóval beépíthető – ingatlanokat is keresik. 

A legnagyobb mértékű árengedményekkel, alkukkal viszont a felső árkategóriákban lehet találkozni, így dr. Kovács Csaba szerint arra is akadt példa a közelmúltban, hogy egy több százmillió forintos ingatlan végül az induló hirdetési árnál mintegy 30 százalékkal olcsóbban kelt el.

A kínálat viszont leginkább az újépítésűeknél bővült, mivel rengeteg beruházás zajlott és zajlik a tó környékén. A leginkább keresettek ezek körében az egyszoba plusz egy vagy két félszobás lakások. A négyzetméterárak a budapesti átlagoknál természetesen jóval kedvezőbbek, minőségtől és elhelyezkedéstől függően 1–1,5 millió forintos négyzetméterár környékén mozognak.

A mérsékelt keresleti nyomás miatt az áraknak sincs tere az emelkedésre: a tavalyi erőteljes drágulást követően idén jellemzően stagnáló vagy enyhén mérséklődő árakkal lehet találkozni. Ugyanakkor az alacsony tranzakciószám miatt nehéz most megmondani, hogy a valós értékesítési árak megálltak vagy inkább ténylegesen lefelé tartanak – fűzte hozzá dr. Kovács Csaba.

Végül amire még szintén határozott igény érezhető, azok a kiadó ingatlanok. Lakások esetében a havi bérleti díjak 120 ezer forintnál indulnak, de 250 ezer forintig még mindig átlagárakról beszélhetünk. A házak esetében jóval nagyobb a szórás, és persze lényegesen magasabb bérleti díjakkal lehet találkozni.

A vásárlási kedvet nyilván nem fokozzák a Velencei-tó vízszintje kapcsán ismét mindennapossá váló hírek, de úgy tűnik, hogy egyrészt mindenki bizakodó, tehát arra számítanak, hogy hosszabb távon valamiféle állami beavatkozással rendeződik a tó helyzete. Már csak azért is, mert ez nem egy lokális probléma és nem kizárólag néhány nyaralótulajdonost érint, hiszen komoly vállalkozások – a sport, az idegenforgalom vagy a vendéglátás területén – épültek rá a tó infrastruktúrájára.

Másrészt az ingatlanpiacot nem vetik vissza érdemben a tó állapota miatti aggodalmak, mivel a Velencei-tó esetében budapesti agglomerációs ingatlanpiacról beszélünk, amikor is a vevők számára nem elsődleges szempont a vízállás. Ennek ellenére – tette hozzá dr. Kovács Csaba – fontos lenne, hogy kormányzati szinten minél előbb kezeljék a problémát.