A török elnök szerint Oroszország visszatér a fekete-tengeri gabonaegyezményhez

Erdogan a Perzsa-öböl menti és észak-ciprusi körútjáról hazatérőben a repülőgépen nyilatkozott török újságíróknak. Az NTV török hírtelevízió pénteki beszámolója szerint a török államfő rámutatott: az ukrán gabonaexportról szóló megállapodás vége az élelmiszerárak globális emelkedéséhez, valamint néhány térségben éhínséghez, annak következtében pedig újabb migrációs hullámokhoz vezethet egy sor más hatás mellett.

A török vezető jelezte: Vlagyimir Putyin orosz elnökkel "körbejárják" a témát, és meggyőződése, hogy rövidesen biztosítják az ukrán gabonaexport folytatását. A diplomácia minden eszközét fel fogják használni - hangsúlyozta.

A török államfő egyúttal sürgette a nyugati országokat, "lépjenek" az orosz elvárásokat illetően annak érdekében, hogy Moszkva visszatérjen az egyezményhez.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn közölte, hogy Oroszország nem újítja meg a hétfő éjfélkor lejáró szerződést. Hozzátette ugyanakkor: "amint a (megállapodások) Oroszországra vonatkozó része teljesül, Oroszország azonnal visszatér a megállapodáshoz".

Moszkva előzőleg közölte, hogy akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén az egyezség része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.

A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna a gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. Az elmúlt évben csaknem 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket.

Erdogan a pénteken megjelent interjúban a svéd NATO-csatlakozás ügyéről szólt. Kiemelte: figyelemmel fogják kísérni, hogy Stockholm teljesíti-e azokat az ígéreteket, garanciákat, amelyeket az elmúlt időszak találkozóin Ankarának tett.

Aszerint járnak el, hogy Svédország milyen lépéseket tesz - húzta alá, nyomatékosítva, hogy Svédország "javára válik, ha konkrét lépéseket tesz a terrorszervezetek elleni harc és a terroristák kiadatása terén".

Erdogan a múlt heti vilniusi NATO-csúcs végén jelentette be, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját. A török elnök akkor azt is elmondta, hogy egy új megállapodás értelmében Svédország Törökország európai uniós csatlakozását illetően a vámunió frissítését és a schengeni vízummentesség ügyét is aktívan támogatni fogja.

Mindazonáltal Ankara - miként korábban - továbbra is elvárja, hogy a skandináv ország lépjen fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.

A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja nyilván.