A túl magas nyugdíj is lehet baj..., nagyon nagy baj!
Farkas András úgy kalkulál, hogy 2040 körül amikor a Ratkó-unokák (a Gyes-generáció) 1974 és 1977 között született tagjai elérik a nyugdíjkorhatárt. Ekkor 4 év alatt 680 ezer fővel, vagyis évente 170 ezer emberrel nő a nyugdíjas társadalom létszáma.
A megelőző négy évjárat (az 1970-1973 között születettek) 2035-2038 között 553 ezer fővel, évente 138 ezer emberrel növelik a nyugdíjasok táborát, és ők is sokkal többen vannak, mint például a 2023-2026 között 65 évessé váló, 1958-1961 között született évjáratok 435 ezer tagja.
Már most is érzékelhetően növekszik a nyugdíjkassza: Idén 5555 milliárd forint, jövőre 6019 milliárd forint teszi ki.
A sok tényező mellett 2030-től gond lehet, hogy a járulékfizetési plafon 2013-as eltörlése óta - és nyugdíjplafon hiányában, hatástalanná vált degressziós szabályozás mellett - a nagyon magas keresetű dolgozók nyugdíjvárománya az egekbe szökik, így egy létszámában szűk csoport több milliós nyugdíjainak kifizetése drámai túlterhelést okozhat abban a nyugdíjrendszerben,
amelyben pillanatnyilag 423 ezer ember továbbra is havi 120 ezer forintnál (a nemhivatalos létminimumnál) kisebb nyugdíjból kénytelen megélni, nem is beszélve arról a 73 ezer nyugdíjasról, akinek az ellátása a novemberi korrekciós emelés után sem éri el a 60 ezer forintot 2023. decemberében.
Nem véletlen, hogy az európai nyugdíjrendszerek majdnem mindegyikében érvényesül a járulékfizetési felső határ, éppen azért, mert az ottani jogalkotók megítélése szerint az állami nyugdíjrendszernek nem feladata a teljes munkajövedelem pótlása, erről az érintett egyénnek és munkáltatójának kell gondoskodnia - írja a szakértő.
Pillanatnyilag vonzó az a bevételi többletforrás a magyar nyugdíjkassza számára, amelyet a magas keresetű dolgozók teljes jövedelmét terhelő társadalombiztosítási járulék jelent, de ennek ára túlságosan magasnak bizonyulhat a jövőben.
Ha nincs járulékplafon, akkor a nyugdíjplafon bevezetése is megfontolásra érdemes megoldás lehet, noha ennek politikai kockázata feltehetően magasabb, mint a járulékfizetési felső határ visszavezetése.
Az elemzés a továbbiakban levezeti, hogy miért problémás a szociális hozzájárulási adó átcoportosítása az egészségügytől a nyugdíjasok felé és, hogy a nyugdíjprémium miért igazságtalan a jelenlegi rendszerben - számolt be az Infostart.
Miért épp 6%-kal emelik a nyugdíjakat januárban? Elmagyarázzuk csak kattintson az alábbi képre: