Júniusban 20,1 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig 0,3 százalékkal nőttek az árak. “A friss adatok megfelelnek a várakozásoknak, mi 20 százalékos éves emelkedést vártunk” - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Ellentétes hatások

Számítani lehetett az élelmiszer-drágulás lassulására, amely így is éves szinten 29,3 százalékos volt. Az üzemanyagok felfelé húzták a tizenkét hónapra visszatekintő mutatót, mivel tavaly még az ársapkás árak voltak érvényben.

 “Havi szinten a szolgáltatások árának 0,9 százalékos emelkedése magasnak mondható, még akkor is, ha számítani lehetett arra, hogy az üdülési szolgáltatások ára emelkedik. A feldolgozatlan élelmiszereken belül a zöldségeknél a leglátványosabb az árak csökkenése. 

A feldolgozott élelmiszerek esetében pedig a tej-, tejtermékek, illetve a tészta ára mérséklődött jelentősebben. Emellett a hatósági és piaci energiaárak csökkentek havi összevetésben. Ezek a tényezők pedig lefelé húzták az árindexet.

A hatósági, valamint változékony energia- és feldolgozatlan élelmiszerárak nélkül számolt 20,8 százalékos júniusi maginfláció továbbra is meghaladja a fő inflációs mutatót, ez pedig azt jelzi, hogy bár enyhült, még mindig erős az inflációs nyomás” - tette hozzá a szakember.

Mi várható a továbbiakban?

Az év hátralévő részében az infláció tovább lassulhat. A jelenlegi kilátások szerint novemberben kerülhet 10 százalék alá az infláció. Az év végén 7 százalék körül alakulhat.

Éves átlagban pedig 17,8 százalékos lehet. 2024-ben az év elején a jövedékiadó-emelés drágítani fogja az üzemanyagokat, továbbá kérdés, milyen lesz a tél. Ha jóval hidegebb lesz a tavalyinál, akkor az energiafogyasztáson keresztül megjelenhet az inflációs mutatóban. Emellett vannak további nyitott kérdések, például a bérdinamika alakulása, valamint az év eleji átárazások hatása. Összességében most 6 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani 2024-ben.