Adó(kedvezmény) átalakítások várhatóak
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere megjegyezte, hogy a 7/2024-es kormányrendelettel bevezetett gyógyszergyártói extraprofitadó igazából nem egy pótlólagos sarc, inkább egy adótechnikai újítás. Eddig a gyógyszergyártói különadó az üzemi eredmény szintet rontotta (amely nem volt kedvező a szektorbeli cégeknek), míg az új adó már vonal alatti tétel, mivel az új extraprofitadó alapja a helyi iparűzési adóra számolt adóalap. Ez pedig azért is különleges és örvendetes a gyógyszergyártóknak, mert így elszámolható a globális minimumadó kalkulálása során, mint beszámítható adó. Magyarország ugyanis a globális minimumadó bevezetéséről szóló tárgyalások során elérte, hogy a helyi iparűzési adót (és a hasonló alapon számított adókat, így ezáltal ilyen megítélés alá esik ez az új extraprofitadó is) be lehessen számítani a tényleges adóteher számításába – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos.
Ez a jogalkotói kreativitás azonban messzire vezethet és felvethet olyan további megfontolásokat, hogy egyes egyéb adók (pl. különadók), vagy egyes adókedvezmények szabályrendszere (pl. fejlesztési adókedvezmény) úgy kerüljenek átalakításra, hogy az a globális minimumadó számításánál már preferált legyen. Sokat emlegetett különadó a kiskereskedelmi különadó, amely jelenleg nem beszámítható a tényleges adóterhelésbe, de ha ez is valamilyen – a helyi iparűzési adó alapját közelítő – adóalapra kerülne átkonvertálásra, az már sokat segíthetne a szektor adóterhelésén – jegyezte meg a szakértő.
Ilyen lehetőség lehet még a fejlesztési adókedvezmény átszabása, amely jelenleg a tényleges adóterhelést „rontja”, viszont, ha ezt az adókedvezményt valamilyen más formában kapnák meg az érintett cégek (pl. munkát terhelő adók kedvezményeként), az egyrészt az EBITDA szintet javíthatná, másrészt a globális minimumadóban elszámolt effektív adókulcs is kedvezően változna – hangsúlyozta a Niveus Consulting Group partnere.
