Amiről nem lehet eleget beszélni: a magyarok 45%-át érte bántalmazás gyermekkorában
Az UNICEF közlése szerint a világon egymilliárd gyermeket érint a szexuális, fizikai vagy érzelmi erőszak évente, és 40 ezer kicsi élet esik a felnőttek kegyetlenségének áldozatául. A szervezet becslése szerint ráadásul a koronavírus-járvány sokat rontott a helyzeten: a bezárkózás és a létbizonytalanság miatt 2020-ban akár 30%-kal is nőhetett a gyermekbántalmazási esetek száma. Sajnos hazánkban sem kedvezőbb a kép, sőt, sokkoló tanulságokkal szolgál a Generali a Biztonságért Alapítvány (GABA) friss reprezentatív kutatása a témáról. Saját bevallása alapján minden ötödik magyart ért gyermekkorában fizikai abúzus, ebben a tekintetben nincs is különbség a férfiak és a nők között. Verbális bántalmazásról a válaszadók csaknem fele számolt be – köztük viszont jelentős többségben voltak a nők. Talán nem véletlen, hogy ők erőteljesebben adtak hangot azon véleményüknek, hogy a szavak éppolyan komoly károkat tudnak okozni a gyermekek lelkében, mint az elszenvedett ütések.
Súlyos következményei vannak a gyermekkorban elszenvedett bántalmazásnak
A GABA kutatásában résztvevők elsöprő többséggel állították (86%), hogy a gyermekkorban tapasztalt abúzus súlyos hatással van a későbbi személyiségfejlődésre és a felnőttkorban követett viselkedésmintákra. Nagyon is igazuk van: a WHO adatai szerint a bántalmazottak nagyobb eséllyel követnek el erőszakos cselekményt vagy válnak áldozattá, illetve fokozottan veszélyeztetik őket a különböző függőségek, a depresszió, de még az elhízás is. Az érintettek mintegy negyede azonban sajnos továbbra sem mer segítséget kérni sem a konkrét bántalmazás, sem az események feldolgozása kapcsán. Ennek a válaszadók szerint legtöbbször a félelem az oka, de szerepet játszhat az információhiány és az is, hogy az intézményi környezet mennyire megbízható vagy elérhető.
„Fontos megemlíteni, hogy sajnos a fizikai bántalmazás és a verbális zaklatás tekintetében is egyre több esetben nem a felnőttek, hanem a saját korosztály tagjai jelennek meg elkövetőként, erre szinte minden nap látunk példákat. A minél szélesebb körű edukáció, társadalmi és iskolai párbeszéd, illetve a már kialakult bántalmazó helyzetek megfelelő kezelése közös feladatunk és érdekünk, hiszen a következő generációk testi-lelki egészsége jelenti a jövőt mindannyiunk számára. Az talán pozitív változást mutat, hogy a felmérés szerint a fiatalabb korosztály (18-29 évesek) már nagyobb arányban mer segítséget kérni, de még így is csak 30%-uk fordul harmadik félhez bántalmazás esetén” – hívja fel a figyelmet Jenei Orsolya, az UNICEF Magyarország szakértője.
Ismerjük fel az árulkodó jeleket, segítsük a leginkább rászorulókat!
A felmérés arra a kérdésre is választ keresett, hogy vajon milyen jelek utalhatnak arra a többség szerint, hogy valaki szexuális, fizikai vagy verbális abúzus áldozatául esett. A megkérdezettek meglepő módon nem a látható sérüléseket nevezték meg legnagyobb arányban, hanem a félelmet és a zárkózottságot, illetve azok között, akik saját maguk is elszenvedték a bántalmazást, kiemelkedő arányban hívták fel a figyelmet az önbizalomhiányra. Világos tehát, hogy számos esetben nincs nyilvánvaló „tünete” az abúzusnak, így még fontosabb a törődés, az odafigyelés, a rendszeres beszélgetés és a szeretetteljes, bizalmi környezet megteremtése. Sajnos azonban nem minden társadalmi csoportban magától értetődő ez a közeg: ennek is tudható be, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok jellemzően nagyobb arányban esnek valamilyen zaklatás vagy bántalmazás áldozatául. A koronavírus-járvány időszakában ráadásul a gyermekotthonok lakói még nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen zárt világuk a látogatási és intézmény elhagyási tilalmak miatt még inkább beszűkült.
Stabil családi háttér nélkül pedig rendkívül nehéz elsajátítani az egészséges kapcsolatok kialakításához szükséges mintákat, a gyermekek pedig korábbi tapasztalataik miatt gyakran nem bíznak a felnőttekben, sőt, kortársaikban sem. Éppen ezért különösen lényeges, hogy ezt a csoportot még tudatosabban készítsük fel az esetleges visszaélések és az abúzus különböző típusainak felismerésére, és megtanítsuk őket arra, hogyan tudnak bizalommal és szeretettel fordulni egymáshoz. Ezt felismerve a Generali a Biztonságért Alapítvány a Mosolyvadász Programjának keretein belül már 10 éve támogat hazai gyermekotthonokat, a folyamatos anyagi hozzájárulások mellett pedig minden nyáron lehetővé teszik személyiségfejlesztő gyermektáborok megvalósítását, melyek élménypedagógiai eszközökkel segítik a résztvevő hátrányos helyzetű fiatalokat.
„Ezek a néhány napos erdei élménytáborok különleges eszköztárral vértezik fel a gyermekeket, hogy meg tudják magukat védeni a megfélemlítéstől és a bántalmazástól, illetve sokoldalúan fejleszthessék önismeretüket és önértékelésüket. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a bántalmazást gyakran nehezen ismerik fel a gyermekek, csak azt érzik, hogy valamit rosszul csinálnak vagy hogy ami történik velük, arról ők tehetnek. Nem lehet eleget beszélni erről a problémáról, hogy egy életre megjegyezzék az itt nevelkedő gyermekek: ennek nem kell így lennie, és mindig van segítség” – mondja Olt Boglárka, a Generali a Biztonságért Alapítvány szakértője. Az idei élménytáborokról készült videó EZEN a linken tekinthető meg.
